Draghi figyeli Matolcsyt

Nem egyeztetett a magyar kormány az Európai Központi Bankkal (EKB) a jegybanktörvény április 26-án megszavazott módosításáról – közölte a Világgazdasággal az EKB sajtóosztálya. Ám semmilyen szankciója sincs az egyeztetés elmaradásának. Ami egyébként már aligha okozhatott meglepetést Frankfurtban, miután Budapest nem kérte ki az unió központi bankjának véleményét a jegybanktörvény március 1-jén elfogadott módosításáról sem. Amit azért kellett átírni, mert az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette, hogy az titkosítani szerette volna a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által alapított fél tucat Pallas Athéné-alapítvány költéseit. (A 2017-es költségvetéshez benyújtott salátatörvényben is változtatnak egyébként a jogszabályon, ezúttal a biztosító-felügyeleti paragrafusokon módosítanak kicsit.) Az alapítványok nyilvánosságra hozott költéseiből – mint ismert – kiderült, hogy nemcsak mintegy 200 milliárd forint értékben vettek állampapírokat, de ezt a legnagyobb, 60 milliárd forintos vagyonú alapítvány, a Domus Animae esetében maga Matolcsy György MNB-elnök döntötte el, a kuratórium elnökeként, az egyik, meg nem nevezett taggal közösen. Arról azonban, hogy ez kimeríti-e a tiltott monetáris finanszírozás fogalmát, az EKB a Világgazdaság kérdésére nem kívánt állást foglalni. Frankfurti forrásaink szerint azért, mert előbb azt kellene tisztázni, hogy az állampapírokat hol vásárolták. Tiltott monetáris finanszírozásnak ugyanis csak az minősül, ha a központi bank a papírokat azok kibocsátásakor, közvetlenül az Államadósság Kezelő Központtól szerzi be, ha viszont a másodpiacon, akkor az már megengedett.

Ám azt, hogy valóban csak ez utóbbiról van-e szó, az EKB folyamatosan nyomon követi. Ennek keretében annak jár utána, hogy a nemzeti jegybankok ténykedése mennyiben egyeztethető össze a monetáris finanszírozás és a kiváltságos hozzáférés tilalmáról szóló szabályokkal – közölte Mario Draghi, az EKB elnöke a Molnár Csaba európai parlamenti képviselőnek április 18-án írt válaszlevelében. A DK által delegált brüsszeli honatya azt firtatta, mire terjedhet ki az MNB tevékenysége. Draghi egyébként megismételte, amit az EKB 2015-ös éves jelentése már tartalmazott, miszerint az MNB által 2014-ben elindított programok értékelhetők úgy, hogy a jegybank megszegi a monetáris finanszírozás tilalmát. Azáltal, hogy az ingatlanvásárlásokkal, az alapítványok létrehozásával, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete korábbi alkalmazottainak átvételével, valamint magyar műalkotások és kulturális vagyontárgyak vásárlásával állami feladatokat vállal át, vagy más módon nyújt előnyöket az államnak.

Nyilatkozatra kérték a támogatottakat

Az MNB-alapítványok arra kérték az általuk támogatott magánszemélyeket, hogy 15 napon belül nyilatkozzanak, hozzájárulnak-e személyes adataik nyilvánosságra hozásához – értesült az Index. Erre azért van szükség, mert – mint az alapítványok írták – „a közérdekű adatigénylés körében hozzánk számos pályázati adatra vonatkozó közérdekű adatigénylés érkezett”, többek között a Világgazdaságtól. Márpedig az alapítványok szerint csak az érintettek beleegyezésével lehet kiadni a személyes adatokat. Az MNB hat alapítványa több mint kétszázmillió forintot fizetett ki, összesen 386 tételben magánszemélyeknek támogatási és megbízási szerződések címén.