Magyarország bruttó hazai terméke 2016 első negyedévében 0,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A piaci szolgáltatások emelték, az ipar kissé, az építőipar jelentősen csökkentette a növekedési ütemet – közölte a KSH.
Az év első negyedévében – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint – az előző negyedévhez mérten 0,8 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék volumene. Utoljára 2012 első negyedévében esett a gazdaság negyedéves alapon.
"Az első negyedéves GDP-adat nemcsak a konszenzusnál, de a legpesszimistább elemzői várakozásnál is lényegesen alacsonyabb év/éves növekedést mutatott" – írta Jobbágy Sándor, a CIB Bank vezető közgazdásza. Kiemelte: a negyedév/negyedéves adat a 2007-2009-es recessziós negyedévekhez hasonló teljesítményt jelez.
Jobbágy hangsúlyozta: Jelentős mértékben húzta vissza a teljesítményt az építőipar, ami a GDP-vel együtt közzétett márciusi adat szerint 33,9 százalékos visszaesést mutatott, elsősorban az EU-s forrásokból finanszírozott munkák kifutása, illetve (részben az ezzel is összefüggő) bázishatás miatt. Emellett az ipar egésze is rontotta a növekedési képet. „A felhasználási oldalon az erősödő belső kereslet a szolgáltatások teljesítményét javította ugyan, de ez is kevés volt a pozitív, illetve a várt eredmény eléréséhez” – írta a CIB elemzője.
A részletes GDP-bontást a KSH a második becsléssel, június 7-én közli. Jobbágy azt közölte: az előrejelzésük módosítását a részletes adatok alapján végzik el, de az előzetes első negyedéves adat azt valószínűsíti, hogy akár 2 százalék alatti is lehet az éves GDP-növekedési ütem 2016-ban.
A forint gyengüléssel reagált az adatközlésre, fél órával a hír után 316 közelében mozgott az euró/forint árfolyam, de az első reakció során rövid ideig 316,50-közeli jegyzések is előfordultak. A jelenlegi forint-szint 1,5 százalékkal gyengébb a hónap elején látottnál.
„Az igazán nagy meglepetést az ipar okozhatta. Az első három hónapban rendkívül visszafogott teljesítményt mutatott az ágazat és bár számítottunk némi lassulásra az előző évhez képest, ennél azonban rosszabbul teljesített a szektor” – emelte ki Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. Hozzájárulása a GDP-hez negatív volt. „A szolgáltatások kedvező alakulása pozitívan hathatott a fogyasztásra és így a GDP-re, azonban ennek mértéke is elmaradhatott a várakozástól” – mutatott rá.
Mindezek fényében az elmúlt időszakban bejelentett fiskális lazítás szerinte támogathatja az amúgy gyenge növekedési kilátásokat. Összességében a kedvezőtlen első negyedév tükrében az ING 2016-ra mindösszesen 2,2 százalék körüli GDP-növekedést vár.
