Négyhavi mélyponton a forint

Négyhavi mélypontra esett a forint tegnap az euróval szemben, miután egyre több kötvénybefektető gondolja úgy, hogy a magyarországi helyzetet újra kell értékelni. Az euró­ért 316 forintot kellett adni hétfőn délután – a reggeli 314-es kurzusról gyengült ennyit a hazai deviza. A múlt hét elején még csak 311 egységet kértek az euróért, azóta tartósan lejtőn van a forint.

„A költségvetési politika idei és jövő évi lazítása miatt változhat az általános kép Magyarországról a kötvénybefektetők szemében, ez pedig gyengítheti a forintot” – mondta a Világgazdaságnak Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Ez új történet, hiszen eddig a külföldiek szemében a folyamatosan csökkenő hiány a magyar állampapírok mellett szólt – hangsúlyozta a szakértő, és rámutatott: az intézményi és politikai kockázatok mellett most a deficit is bizonytalanságot jelent. A kormány a jövő évre 2,4 százalékos deficitet tervez, míg korábban 1,7-re szorította volna le a hiányt.

„A kötvénybefektetők szemszögéből a különadók és az egyéb intézményi bizonytalansági tényezők ellenére Magyarország az elmúlt években jó sztori volt, az alacsony költségvetési hiány stabilizálódó adósságpálya és csökkenő infláció mellett a magyar állampapír egyre biztonságosabb befektetési eszköz lett” – fejtette ki Bebesy.

„Az MNB-től is egyértelmű jelzések érkeztek az elmúlt időszakban, hogy gyengébb árfolyamot szeretnének, és nem akarják, hogy az árfolyam 310-es szint alá erősödjön” – vélekedett. Ráadásul már a felminősítési várakozások is kezdenek kiárazódni. „Eddig is billegett a felminősítés, az MNB-alapítványok botránya után pedig úgy láthatta a kormány és a jegybank, hogy veszett fejsze az adósságbesorolás javítását várni” – hangsúlyozta a portfóliómenedzser. Szerinte ezért is döntöttek úgy, hogy a GDP-növekedést támogassák költekezéssel, és ezzel a forint erősödését is igyekeznek elkerülni.

„A feltörekvő országok közül a kelet-közép-európai régió és benne Magyarország nagy kedvenc volt az elmúlt években a befektetői körökben, mert gyorsan megkezdődött az adósságleépítés 2008–2009-ben, valamint védett volt az országcsoport nyersanyagpiaci zuhanástól is” – fejtette ki Bebesy. A szakértő a költségvetés lazulása ellenére sem gondolja, hogy elszállna a forint, mert továbbra is jelentős a megtakarítási többlete az országnak. „A fogyasztás felpörgésével ugyan olvashat a folyó fizetési mérleg többlete, de még évekig jelentősen pozitív maradhat – vélekedett, hangsúlyozva, hogy azok a devizák nehezen gyengülnek, ahol magas a mérlegtöbblet. – Nem gondolom, hogy a forint túlértékelt lenne és le kellene értékelni.”

Elemzők szerint most az sem segíti a forintot, hogy véget ér az MNB önfinanszírozási programja (amelynek keretében kötvények vásárlására késztették a bankokat). A program a növekvő kereslet miatt csökkentette a hozamokat, most azonban ezzel ellentétes folyamatokat láthatunk.