Felébredt a svéd kormány? Már nem ingyen osztogatják az állampolgárságot – keményebb feltételeket szabnak a bevándorlóknak, de lehet, hogy túl későn?
Svédország júniustól jelentősen megemeli az állampolgárság megszerzésének feltételeit: hosszabb ott-tartózkodást, biztos jövedelmet és kötelező vizsgát vár el a jelentkezőktől. A kormány szerint ezzel véget ér az a gyakorlat, hogy érdemi követelmények nélkül lehetett svéd útlevélhez jutni. Azonban kétséges, hogy a migrációs válságon ez enyhíteni fog.
A svéd kormány hétfőn jelentette be az állampolgársági szabályok átalakítását, amelyek 2026. június 6-án lépnek hatályba.
A legfontosabb változás, hogy az eddigi öt év helyett legalább nyolc évig kell majd Svédországban élni ahhoz, hogy valaki honosítást kérhessen.
Emellett havi legalább 20 ezer svéd korona – több mint 700 ezer forint – jövedelmet kell igazolni, valamint alapfokú nyelvi és társadalmi ismeretekből is le kell vizsgázni.
A kormány hangsúlyozza: nem bonyolult tesztről van szó, inkább alapvető tájékozottságot várnak el a jelentkezőktől. Johan Forssell bevándorlásügyi miniszter példaként azt említette, hogy egy leendő állampolgárnak tudnia kell, Svédország monarchia vagy köztársaság.
Büntetett előélet? El lehet felejteni a svéd állampolgárságot
A szigorítás különösen keményen érinti azokat, akiknek bűnügyi előéletük van akár Svédországban, akár külföldön. Az ő esetükben a kötelező ott-tartózkodási idő jelentősen meghosszabbodik. A kormány példája szerint egy olyan személynek, aki négy évet töltött börtönben, 15 évet kell Svédországban élnie, mielőtt egyáltalán kérvényezheti az állampolgárságot.
A döntés nem előzmény nélküli: Svédország 2016 óta folyamatosan szigorítja migrációs és állampolgársági politikáját, miután egyetlen év alatt mintegy 160 ezer menedékkérő érkezett a kevesebb mint 11 milliós országba. A kormányt kívülről támogató Svéd Demokraták szerint a korábbi gyenge politika hozzájárult a súlyosbodó bandaháborúkhoz és a szervezett bűnözés terjedéséhez.
Mindez különösen érzékeny időpontban történik: szeptemberben országos választást tartanak, a bevándorlás és a közbiztonság várhatóan az egyik fő kampánytéma lesz.
Meglepő módon a svéd szigorítás éppen ellentétes irányba mutat, mint Németország legutóbbi döntése, ahol az állampolgársághoz szükséges ott-tartózkodási időt nyolcról öt évre csökkentették. Stockholm azonban látszólag elkezdte felismerni a migrációs válságot: a svéd állampolgárság a jövőben nem automatikus lépcsőfok, hanem elnyerendő státusz lesz.
Svéd nyugdíjrendszer: a svájci modell már a múlt, most ezt irigylik Európában, de a magyarok ne tegyék – nagy pénzt fizet, csak van egy súlyos hibája
Svédországban a munkavállalók bruttó fizetésük 16 százalékát fizetik be a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerbe. További 2,5 százalék kötelező, és egy svéd tőkefedezeti prémium-nyugdíjrendszerbe kerül. Ez alapvetően eltér a német felosztó-kirovó rendszertől, ahol a munkavállalók és a vállalatok a törvényes nyugdíjbiztosításba fizetnek be. Érdemes-e átvenni ezt a jól fizető rendszert máshol is Európában?
