Ne üljön repülőre kubai átszállással, bár Havanna nagyon szép város, de örökre ott ragadhat
A nemzetközi légitársaságok gépeit nem lehet feltölteni üzemanyaggal Kubában a kerozin hiánya miatt – közölte a havannai kormány. A bejelentés szerint legalább egy hónapig hiánycikk marad a kerozin Kuba minden egyes repülőterén.
Kuba azután került katasztrofális helyzetbe, hogy Nicolás Maduro elfogásával és a venezuelai olaj értékesítésének amerikai kézbe kerülésével sem olajat, sem pedig pénzt nem kap korábbi legfőbb támogatójától.
Donald Trump amerikai elnök ráadásul január végén vámokkal fenyegette meg mindazokat, akik olajat szállítanak Kubába, és ezzel a rendeletével sarokba szorította Mexikót.
A szigetországban már korábban is mély volt a gazdasági válság, az amerikai olajembargó hatására a kormányzat vészforgatókönyvet készített.
Nincs több kerozin Kubában
Az EFE spanyol hírügynökség tudósítása szerint a havannai kormány elismerte, hogy az ország
hétfőre teljesen kifogyott a kerozinból, ami ellehetetleníti a légitársaságok működését.
Az országban már így is mindennaposak az áramkimaradások, a mélyülő energiaválságra készülve a kormányzat múlt pénteken jelentett be kényszerintézkedéseket, hogy biztosítsák az alapvető szolgáltatásokat.
Az AFP francia hírügynökség tudósítása szerint ezek közé tartozik, hogy
- hétfőtől csütörtökig tartó négynapos munkahetet vezettek be az állami vállalatoknál,
- korlátozzák a megvásárolható üzemanyag mennyiségét,
- csökkentik a tartományok között közlekedő buszok és vonatok számát,
- és bezárnak bizonyos turistalátványosságokat.
Csökkentik az óraszámot az iskolákban is, az egyetemeken pedig kevesebb alkalommal kell személyesen megjelenniük a diákoknak.
Az intézkedések célja, hogy spóroljanak az üzemanyaggal, és a meglévő mennyiséget az élelmiszer- és áramtermelésre használják.
Oroszország csak sajnálkozik Kuba helyzete miatt
A Kubával változatlanul baráti kapcsolatot ápoló Oroszország szerint a helyzet a szigetországban „igazán kritikussá” vált. Moszkva korábban szállított olajat Kubának, de ezek a szállítmányok igen esetlegesek voltak.
Moszkva a Reuters tudósítása szerint 2024 márciusában egyéves szünet után küldött 90 ezer tonna olajat a szigetországba, az utolsó szállítmány pedig tavaly októberben érkezett, míg Algériából majdnem egy éve, tavaly februárban.
Konkrét segítséget most sem ígért Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Az állami hírügynökség, a RIA Novosztyi tudósítása szerint csak annyit mondott hétfőn, hogy „a kubai helyzet valóban kritikus. Ezt tudjuk. Diplomáciai és egyéb csatornákon keresztül intenzív kapcsolatban állunk kubai barátainkkal. Valóban, mondhatjuk, hogy az Egyesült Államok szorítása sok nehézséget okoz az országnak.”
Mexikó már megadta magát
Bruno Rodríguez Parrilla kubai külügyminiszter korábban kijelentette, hogy az ország vezetése a lehető leghatározottabban elítéli Washington vámfenyegetéseit – emlékeztetett tudósításában a CNBC.
Január 30-án közzétett nyilatkozatában Parrilla azzal is vádolta az amerikai kormányt, hogy „zsarolással és kényszerrel próbál rávenni más országokat, hogy csatlakozzanak az általánosan elítélt, Kuba elleni blokádpolitikájához”.
Claudia Sheinbaum mexikói elnök a múlt héten kijelentette, hogy kormánya hétfőtől humanitárius segélyt kíván küldeni Kubának, hozzátéve, hogy az ország diplomáciai megoldást keres a karibi szigetre irányuló olajszállítások újraindítására.
Mexikó a Trump-kormány nyomására felfüggesztette a nyersolaj és finomított termékek szállítását Kubába.
