Romlanak a növekedési várakozások, az NGM még optimista

Ismét romlottak a magyar gazdaság növekedési kilátásai, miután kiábrándító első negyedéves GDP-adat érkezett. A Világgazdaság által megkérdezett kilenc közgazdász mediánvéleménye szerint már csak 2 százalékkal növekedhet a bruttó hazai termék az idei évben, ami 0,2 százalékponttal alacsonyabb a múlt heti, a GDP-adat megjelenése előtti felmérésünknél. Ezzel már biztos, hogy a tavalyi 2,9 százalékos, illetve az azelőtti 3,7 százalékos gazdasági növekedés közelében sem leszünk idén.
Az első negyedévben a KSH előzetes számai szerint nyers adatok alapján 0,9, szökőnaphatástól tisztítva 0,5 százalékkal nőtt a gazdaság azután, hogy eltűntek az EU-források a gazdaságból (utoljára 2015 végéig lehetett forrásokat lehívni az előző ciklusból). A Világgazdaság által megkérdezett közgazdászok a nyers adat kétszeresére számítottak, a nemzetközi felmérések pedig ennél is jobb, 2 százalék feletti bővülést jósoltak.

Az év eleje óta folyamatosan romlanak a kilátások amiatt, hogy az építőiparból és az iparból is sorozatosan kedvezőtlen hírek érkeznek. Az építőipar zuhant az első negyedévben, az ipar pedig stagnált a húzóerőnek számító járműgyártás teljesítményének visszaesése miatt. Januárban még a közgazdászok jó része elérhetőnek tartotta a kormány 2,5 százalékos növekedési tervét, azóta azonban alig van olyan hónap, hogy ez ne romlana, miután az uniós péntek kiesését semmi sem tudja egyelőre kompenzálni. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azonban lapunk kérdésére most azt válaszolta, hogy kitartanak prognózisuk mellett.

„Egyelőre, a részletes GDP-számok ismerete nélkül, két százalékra mentünk le a korábbi 2,3-ről” – mondta lapunknak Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese, hozzátéve, hogy a kockázatok a további rontás felé mutatnak. A megkérdezett közgazdászok többsége is azt emelte ki, hogy nem kizárt a prognózisuk további rontása, körképünkben már két elemző becsült most is 1,9 százalékos GDP-növekedést. Az NGM azonban azzal érvel a 2,5 százalékos prognózis érvényben tartása mellett, hogy az uniós források kifizetésének felfutása, valamint a bankrendszer hitelezési aktivitásának élénkülése is várható. „Az új lakásokra kiadott építési engedélyek száma megduplázódott, a kormány otthonteremtési programja pedig szintén érdemben fogja támogatni a növekedést” – hangsúlyozta a tárca.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője egyelőre hajlik arra, hogy éves átlagban meglesz a két százalék feletti növekedés. Szerinte a rossz GDP-adat azt indokolná, hogy 0,2 százalékponttal lefelé módosítsa a 2,2 százalékos idei évre vonatkozó prognózisát. Ezt egyrészt azért nem teszi még meg, mert nincsenek meg a részletes adatok, másrészt a korábbi előrejelzésében még nem számolt a kormányzat idei évi fiskális lazításával, vagyis a körülbelül 500 milliárdos többletköltéssel. Szerinte ez képes lehet ellensúlyozni a kedvezőtlen első negyedévet.

Minden elemző azzal számol, hogy a gyenge első három hónap után gyorsabb lesz a GDP-növekedés a következő negyedévekben. Karsai is ezt valószínűsíti, többek között azért, mert a tavalyi visszaesés után idén feltehetőleg jelentősen emelkedik a mezőgazdasági GDP, emellett az iparban is javulás, az építőiparban pedig a visszaesés fékeződése várható.