Varga Mihály: El kell érnünk, hogy az EU-pénzek nélkül is növekedjen a gazdaság
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEl kell érnünk, hogy számottevő külső források nélkül is képes legyen növekedésre a magyar gazdaság – mondta el Varga Mihály Nemzetgazdasági Miniszter a Világgazdaság Magyar Gazdasági Csúcstalálkozó 2016 című konferenciáján.
Tíz évre kitekintő előadásában kiemelte: a beruházások, a versenyképesség és a hitelezés növelésével hosszú távon ki tudjuk kapcsolni az európai uniós források hatását. Szerinte sokkal inkább a belső felhalmozásra kell építeni a növekedési pályát. "Tovább kell csökkentenünk az államadósságot, amihez a fiskális fegyelmet meg kell őrizni" - hangsúlyozta.
Varga Mihály fontosnak tartotta a képzés átalakítását és azt, hogy a szakképzett munkaerő rendelkezésre álljon. „Meg kell tanítanunk tanulni a diákokat” - tette hozzá.
Az kell, hogy mindenkinek legyen munkalehetősége, s választ kell adnunk a demográfiai kihívásokra is – emelte ki Varga. Szerinte a külső betelepítés nem megoldás, sokkal inkább aktív családpolitikára van szükség a demográfiai rend megfordításához.
Kiemelte, hogy az első negyedében azért lassult 0,5 százalékra a GDP-növekedés üteme a megelőző 3,2-ről, mert kiestek az EU-források és rosszabbul teljesített a járműgyártás. Az Irinyi-terv - ami az iparfejlesztést célozza - a járműgyártástól való függőségünket is csökkenti - fejtette ki.
A világgazdaság éves átlagban három százalékkal növekedhet a következő években, ha nem történik semmilyen katasztrófa – mondta el Inotai András, az MTA Világgazdasági Intézetének kutatóprofesszora a konferencián. Oroszország olajgazdasága a földön van, Brazíliában politikai kockáztok sora ütötte fel a fejét, a BRIC országok rendkívül különbözőek, s a következő években leginkább néhány kisebb ország növekedése gyorsulhat fel.
Inotai szerint a veszély az ismételten kialakuló pénzügyi buborék. A nulla százalékos vagy negatív kamat mellett sem indultak meg a beruházások a világban, a szabad pénzeket ingatlanba vagy a tőzsdébe fektetik, spekulatív eszközökbe, vagyis a pénznyomtatás eredményét sem beruházásokba fektetik – hangsúlyozta a kutatóprofesszor. „A jövőtől való félelem erős, ami a megtakarítások felé tereli a pénzeket” - tette hozzá.
Kovács Árpád: Idén akár a 2,5 százalékot is meghaladhatja a hazai GDP növekedése
A magyar GDP idén akár a kormány által kitűzött 2,5 százalékos ütemnél is erőseben növekedhet – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a konferencián.
Kiemelte: a gazdaság növekedési üteme alapján Magyarország Európa középmezőnyébe tartozik „Ezt a pozíciót kell tartani vagy valamennyire javítani. Nagy kérdés, mennyire vagyunk erre képesek. A tavalyi jó év volt, az idei kevésbé jó, de tartjuk a pozíciónkat” - mondta.
