BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A tízmilliónál drágább hajókat keresik Magyarországon

Csak hatalmas buktával lehet értékesíteni a használt vitorlás hajókat a magyar piacon, s lényegében nem létezik intézményesült kereskedelem. Ennek ellenére rengeteg a használt hajó az ország vizein, főleg a Balatonon. A látszólagos ellentmondás egyik feloldása az import.

Noha a válság miatti megállást már elfelejtette a hazai hajóspiac, mindenki visszasírja a 2009 előtti éveket, amikor is 500-700 kedvtelési célú vízi járművet értékesítettek a magyar forgalmazók. Mostanság jó évnek számít, ha évi száz hajó fölé megy a forgalom – derül ki a Világgazdaság körkérdéséből. A lassanként magára találó hajóértékesítés fő haszonélvezői az új kikötőberuházások lehetnek, az idén több száz új kikötőhely áll a hajósok rendelkezésére a Balatonon. Alsóörsön kettő, Vonyarcvashegyen és Balatonfenyvesen egy-egy új kikötő lépett piacra idén, s arról még nem is beszéltünk, hogy Balatonfüreden meglévő létesítmények felújításával bővült a kínálat, például a Hajógyári Kikötő megújulva várja a hajósokat, így a Balaton fővárosában 11-re emelkedett a publikus üzemek száma. Az árak meglehetősen változatosak: míg a nyugati medencében már négyszázezer forint nettó díjból kijön egy 30 láb feletti hajó éves kikötői díja, Balatonfüreden ez sokszor ennek a duplájára rúg. Jelentős kedvezményeket lehet kapni 5 vagy 10 év előre fizetésével, ám e konstrukciók esetében a legtöbb helyen számolni kell évi 100-200 ezer forint fenntartási díjjal is.

Honnan ez a rengeteg hajó, amely megtölti a kikötőket? – merül fel joggal a kérdés, s mivel az új hajók forgalma jelentősen elmarad az új kapacitásoktól, a használt hajók piacán kereshetjük a rejtvény megoldását. Ám mint Dénes D. István szakújságíró rámutat, Magyarországon nincsen intézményesült piaca a használt vitorlásoknak, klasszikus értelemben vett hajókereskedőket sem igen találni. Ahogy nemigen találni olyan vállalkozást sem, amely a koros hajók felújítására alapozza megélhetését, inkább kisebb kézművesműhelyek vállalnak efféle munkát.

– Nagyon szofisztikált internetes szolgáltatások segítségével lehet értékesíteni a használt vitorlásokat, melyek a legtöbb esetben valamilyen nemzetközi szolgáltatáshoz tartoznak – mondja Dénes, aki szerint a hajók a legtöbb esetben mégis kéz alatt, ismerősök útján, valamint például apróhirdetések segítségével kelnek el. Szakértők szerint szép lassan a használt hajók piaca is felpöröghet, mert a bankok lényegében kiárulták a válság után bebukott hajóhitelekkel hozzájuk került vízi járműveket, és mostanság immár azok kerülnek eladósorba, amelyek helyett a tulajdonos újat vásárol. Sokan, de többségükben magánzóként foglalkoznak Svájcból és Németországból koros, sokszor 20-30 éves, de jó karban lévő használt hajók behozatalával. Sok ilyen jelent meg a hazai vizeken, számuk pontosan nem mérhető fel. Mint ahogy azt sem tudni, hogy hány magyar vásárol külföldön hajót, ezek a tranzakciók sem jelennek meg semmilyen nyilvántartásban. A hirdetések kínálati és a megkötött szerződések adásvételi árai alapján azonban elmondható: hatalmas a szakadék, amely 20-50 százalék is lehet. Aki például tíz évvel ezelőtt 22-30 millióért megvásárolt egy 31-36 lábas túrahajót jó felszereltséggel, az ma inkább 15-20 milliót szeretne kapni a hajókért. Az üzletek azonban 10-12 milliós sávban köttetnek. A piac sajátossága, hogy az olcsó, 2-5 millió forintos hajók lényegében forgalomképtelenek, a 10-15 milliós sávban van kereslet, e fölött pedig inkább az új hajók keltik fel az érdeklődést.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.