Felpöröghet a gazdaság

Van még erő a magyar gazdaságban, s az első negyedéves adat fényében korai temetni az idei növekedést – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a friss inflációs jelentés bemutatóján. A hajtóerő a lakossági fogyasztás lehet, amit a keresetek dinamikus növekedése is támogat. Az MNB elemzése szerint idén 2,8, jövőre 3 százalékkal növekedhet a GDP.

A 2017-es előrejelzés összhangban van a banki elemzők és a gazdaságkutatók prognózisával, ugyanakkor az idei évre vonatkozóan a Matolcsy György vezette jegybank nagyon optimista. Már a kormányközeli kutatóintézet, a Századvég is csak 2,1 százalékos GDP-növekedést vár az idénre, a Takarékbank pedig szerdán vágta vissza 2,5-ről szintén 2,1-re a növekedési várakozását.

Az első negyedéves növekedés visszafogottan alakult, de a lassulásban egyedi tényezők játszottak szerepet – hangsúlyozta Virág Barnabás. Január és március között mindösszesen 0,9 százalékkal nőtt a GDP (szökőnaphatástól tisztítva 0,5-tel), ami fele akkora sem volt, mint amit az elemzők vártak. Virág kiemelte: az EU-források beáramlásának visszaesése 1,3 százalékponttal fogta vissza a GDP-növekedést, ez a hatás az egész évet jellemezni fogja. Idén az MNB szerint 1300 milliárd forinttal kevesebb EU-pénz jön az országba, de jövőre élénkül majd a forráslehívás.

Ugyanakkor a másik egyedi tényező, a járműipari gyárleállások és azok közvetett hatása összesen 1 százalékponttal húzta vissza a gazdaságot az első negyedévben, ez viszont az év hátralévő részében megszűnhet, ha újra felpörög a termelés. A Világgazdaság korábban megírta, hogy az ipar megingását elsősorban az Audi termelésének visszaesése okozta, ami a modellfrissítéssel függött össze.

A második negyedévben már

2 százalékos növekedésre számít az MNB, az év második felében pedig 4 százalékra ugorhat a GDP-bővülés. Virág Barnabás kiemelte, a munkaerő iránti kereslet növekedése magával húzta a bérnövekedést is. A versenyszférában a válság óta 3–5 százalék közötti volt a bérnövekedés, most viszont e felett van az ütem. „Több mint tíz éve láthattunk utoljára akkora fogyasztásbővülést, mint most” – hangsúlyozta.

A válság után óvatosabbak lettek a háztartások, visszafogták a fogyasztásukat, most azonban ennek vége lehet. Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy a lakáspiaci fellendülésnek is lehetnek másodkörös hatásai, vagyis a tartós fogyasztási cikkeknél is láthatunk érdemi bővülést az új lakások építésével párhuzamosan. A növekedést támogatja a hitelpiacon már érezhető élénkülés. Az is segíteni fogja a GDP-növekedést, hogy az MNB 100 milliárd forinttal megemelte a növekedési hitelprogram keretösszegét, és a bankok – vállalásuknak megfelelően – növelik a kkv-hitelezésüket, ami az év második felében 10 százalék közelébe emelkedhet.

A kereslet növekedése azonban nem vezet magas inflációhoz: idén 0,5, jövőre 2,6 százalékos pénzromlással kalkulál az MNB. De nemcsak a belföldi kereslet, hanem a kivitelünk és az exportpiaci részesedésünk is emelkedhet. Ugyanakkor kockázatot jelent, ha a felvevőpiacaink alacsonyabb növekedést produkálnak.

A kormány eközben feszesnek mondható gazdálkodást folytat: 1,6-1,8 százalékos költségvetési hiány várható az idén a tervezett 2 helyett, vagyis ennek alapján érdemi mozgástere lehet a kabinetnek arra, hogy tovább élénkítse a gazdaságot. Jövőre már 2,4-re növekszik a deficit, miután a kabinet – már a választásokra készülve – lazítást hajt végre. Az MNB szerint ez is támogatni fogja a GDP-növekedést.