Huszonötezermilliárd forint az adósság
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság A tavaly év elejinél még mindig jóval magasabb, ám az első negyedévinél sokkal alacsonyabb volt májusban a központi költségvetés adóssága. A Barcza György vezette Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) kimutatása szerint az ötödik hónap végére a központi költségvetés bruttó, nem konszolidált adóssága 20 milliárd forinttal haladta meg a 25 000 milliárdot, ami a második legjobb adat az idén. Az első negyedévben az adósság még 25 473 milliárd forint volt, míg a múlt év végén 24 700 milliárd alatt tartózkodott – vagyis bő 300 milliárd forinttal volt kisebb a mostaninál. Attól messze vagyunk tehát, hogy a kormányzat elérje az év elején meghirdetett célját, hogy a tartozásállomány forintértéke is kevesebb legyen az év végén a tavalyinál. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy sikerül a GDP-arányos mutatókon faragni.
A tavaly év végihez képest az ÁKK szerint alapvetően „a kedvező piaci helyzetben megvalósított nettó forintkibocsátás” miatt nőtt az adósság. Az intézmény főként a lakosságnak közvetlenül értékesített állampapírokat összesen 1351,1 milliárd forintért, amiből előre finanszírozta a büdzsé tervezett éves hiányát és a lejáró devizaadósságot. Azt a szervezet is megemlíti, hogy emiatt az év végéhez képest növekedett a Kincstári Egységes Számla állománya (közel 460 milliárd forinttal), ami persze részben annak beismerését is jelenti, hogy az év végén a tartalékot leszorították, hogy a maastrichti adósságcsökkentést biztosítani lehessen. Ez az ÁKK korábbi álláspontja szerint nem trükk, hanem finanszírozási gyakorlat, amely figyelembe veszi a statisztikai elvárásokat is.
A bruttó adósság értékét persze az árfolyammozgások is befolyásolták: a forint gyengülése 27,8 milliárddal növelte, az euró dollárral – és más valutákkal – szembeni erősödése viszont 98,3 milliárd forinttal csökkentette az adósságállományt.
A magyar tartozásállományt mindezeken kívül a devizaadósság egy nagyobb, 960 milliárdos tételének visszafizetése csökkentette az első öt hónapban. A hazai finanszírozás előtérbe helyezésének eredményeként így az adósságszerkezet is jelentősen átalakult: a devizaadósság részaránya a 2015. év végi 31,3 százalékos szintről 27,2 százalékos szintre – a 2008-as válság előtti szintre csökkent. Eközben ráadásul a külföldi befektetők állampapír-állománya is tovább mérséklődött: májusban 132,7 milliárd forinttal csökkent az előző hónaphoz képest. A külföldi állomány átlagos hátralévő futamideje május végén 5,7 év volt. Az ÁKK szerint 2016-ban is folytatódott a tavalyi trend, a külföldi befektetők csökkentik forintállampapír állományukat, a futamidő ugyanakkor kismértékben emelkedett.
