Jogszerűen alakultak-e az MNB-alapítványok?

Hozzájárult-e a Magyar Nemzeti Bank (MNB) feletti állami tulajdonosi jogokat gyakorló Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter alapítói határozat formájában, hogy az MNB létrehozza a fél tucat Pallas Athéné alapítványt? E kérdést vizsgálják a Világgazdaság értesülései szerint a jegybankhoz közeli jogászok, nehogy olyan támadási felületet adjanak az Európai Uniónak és az Európai Központi Banknak (EKB), ami veszélyeztetné az alapítványok működését.

A jegybanktörvény biztosítja a felhatalmazást alapítvány létrehozására, amihez az államot mint részvényest képviselő államháztartásért felelős miniszter jóváhagyására nem volt szükség – közölte lapunk érdeklődésére az MNB. Csakhogy e felhatalmazás kizárólag az MNB feladataival és elsődleges céljával összhangban lévő alapítványok létrehozására vonatkozik – kérdés, hogy e törvényi feltételnek a Pallas Athénék megfelelnek-e. Ezt az EKB is vizsgálja. Mint április elején közzétett éves jelentésében írta, „aggodalommal figyeli az MNB programjait is, amelyek magukban foglaltak ingatlanvásárlásokat, egy pénzügyi ismereteket támogató, hat alapítványból álló hálózat révén működtetett programot”.

Meglehet, ez utóbbi miatt fogalmazott lapunk kérdésére az MNB-nél árnyaltabban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hangsúlyozva, hogy az MNB, valamint szerveinek tagjai a jegybanktörvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat a kormánytól, ez nyilvánul meg például a jegybank alapítványi tevékenységében is. Azt azonban az MNB-vel ellentétben az NGM nem jelentette ki szó szerint, hogy az alapítványok létrehozásához nem volt szükség Varga jóváhagyására. Az a megjegyzésük pedig akár figyelmeztetésként is felfogható, hogy az alaptörvény szerint „az állam tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint”.

Az alapítványok létrehozásának körülményeit vizsgálja már több mint fél éve az MNB hatfős felügyelőbizottságának fideszes delegáltja, Madarász László is, de még nem derült ki, jutott-e valamire.

Az alapítványok lapunknak adott tájékoztatása szerint a nyomda az MNB közbeszereztetett partnere, és Matolcsy György nem kapott jogdíjat a könyv után, melynek első ötszáz példányáért 8340 forintot fizetett a PADA, a további kétezerért pedig 5 ezer forintot. „A kiadvány árát a nyomda határozta meg, változása abból fakad, hogy a második alkalommal nagyobb példányszámot rendelt az alapítvány, így a nyomda mennyiségi engedményt adott” – közölték az alapítványok.

A kiadvány kereskedelmi forgalomba nem került – tették hozzá –, az ehhez kapcsolódó kuratóriumi ülés jegyzőkönyvében olvasható, hogy a kiadványokat az alapítvány támogatásként adta át a felsőoktatáshoz kapcsolódó intézményeknek, és bővítette referencia-könyvtárát, emellett az alapítvány által támogatott konferenciák résztvevői is kaptak belőle.

Az alapítványok lapunknak adott tájékoztatása szerint a nyomda az MNB közbeszereztetett partnere, és Matolcsy György nem kapott jogdíjat a könyv után, melynek első ötszáz példányáért 8340 forintot fizetett a PADA, a további kétezerért pedig 5 ezer forintot. „A kiadvány árát a nyomda határozta meg, változása abból fakad, hogy a második alkalommal nagyobb példányszámot rendelt az alapítvány, így a nyomda mennyiségi engedményt adott” – közölték az alapítványok.

A kiadvány kereskedelmi forgalomba nem került – tették hozzá –, az ehhez kapcsolódó kuratóriumi ülés jegyzőkönyvében olvasható, hogy a kiadványokat az alapítvány támogatásként adta át a felsőoktatáshoz kapcsolódó intézményeknek, és bővítette referencia-könyvtárát, emellett az alapítvány által támogatott konferenciák résztvevői is kaptak belőle. -->