Magyarország a vesztesek között lehet

Magyarország és Csehország gazdaságát érheti a legnagyobb veszteség a Brexit miatt a kelet-közép-európai térségben. Az európai konjunktúrát visszafoghatja az, hogy minden korábbinál nagyobb bizonytalanság alakulhat ki az Egyesült Királyságban a népszavazás után. Peter Attard Montalto, a Nomura vezető közgazdásza szerint a Brexit miatt a brit GDP 2 százalékkal fog csökkenni – s lassul az európai növekedés –, aminek hatására a magyar gazdaság növekedésének mértéke 0,5 százalékponttal eshet vissza. A kelet-közép-európai térség országai közül még Csehországban várható ilyen nagymértékű csökkenés, mivel ez a két ország tekinthető a térség legnyitottabb gazdaságainak.

A Brexit előtt 2-2,3 százalék körüli gazdasági növekedéssel kalkulált a legtöbb elemző Magyarországon, most azonban meglehet, hogy a 2 százalékot sem fogjuk elérni. A GDP-növekedést már az is visszafogja, hogy az EU-s költségvetési ciklusváltás miatt kevesebb uniós forrás érkezik a gazdaságba, miközben az év elején az ipar eddigi húzóerejének számító autógyártás növekedése is megtorpant. Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza is arra számít, hogy a brit kilépéssel romlik a magyar gazdaság helyzete, ugyanakkor recesszióra egyáltalán nem kell készülni. A Morgan Stanley azzal számol, hogy idén 0,3, jövő év végig pedig 0,9 százalék a növekedési veszteség a Brexit miatt. A szakértők készítettek egy stresszforgatókönyvet is, amelynek a régióbeli vesztese Magyarország lehet. A tartós pénzügyi volatilitás és a brit gazdaság mély visszaesése 2017-ig 2,5 százalékkal vetné vissza a magyar GDP-növekedést.

Bármelyik forgatókönyv valósul is meg, a Brexit negatív hatásait a kormány és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is minden bizonnyal igyekszik majd ellensúlyozni. Erik F. Nielsen, az UniCredit Bank vezető elemzője úgy látja, a Brexit okozta negatív hatásokat Csehország és Magyarország a költségvetési kiadások növelésével részben csökkentheti. Szakértők szerint a magyar kormánynak van még mozgástere az élénkítésre, ezt támasztja alá, hogy az MNB úgy kalkulál, 1,6-1,8 százalékos lehet az idei költségvetési hiánya a tervezett 2 helyett. Ez azt jelenti, hogy az eddig bejelentett élénkítések mellett 100 milliárd forintos nagyságrendű kiadásnövelés is lehetséges a deficitcél elvétése nélkül, de a hiánycél emelése további teret adhat. (Ez megtehető, hiszen jóval 3 százalék alatt van a hiány.)

A kelet-közép-európai régióban a monetáris politikának is fontos szerepe lesz. Erik F. Nielsen szerint a régióban figyelembe kell venni, hogy ezekre az országokra nem terjed ki az Európai Központi Bank eszközvásárlási programjának védőhálója. Az elemző úgy látja, hogy a Brexit szempontjából a kelet-közép-európai térség legsérülékenyebb gazdaságai közé a közép-európai nyitott gazdaságok – Csehország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia és a balti államok –, illetve a jelentős fiskális egyensúlytalansággal bíró országok (Szerbia, Horvátország) tartoznak.

A legtöbb elemző úgy látja, hogy az MNB támogatni fogja a gazdaságot, ha úgy látja, hogy a Brexit miatt romlanának a kilátások, és megvannak az eszközei a piacokon látott turbulenciák csillapítására is. A világ nagy jegybankjainak laza monetáris politikája is növeli a mozgásteret, és az alacsony hazai inflációs környezetben könnyebb dolga lesz az MNB-nek, amely a forint esetleges mérsékelt gyengülésére várhatóan nem fog reagálni.

A régió sérülékenyebb, mint a valutaunió

A kelet-közép-európai térség „új” EU-tagállamai jobban ki vannak téve a Brexit hatásainak, mint az eurózóna-tagállamok – írja elemzésében Erik F. Nielsen. Az UniCredit szakértője szerint ez annak tudható be, hogy a térség országainak erős külkereskedelmi kapcsolataik vannak Nagy-Britanniával, továbbá ezen országokból jelentős számban vándoroltak ki a szigetországba. Erik F. Nielsen úgy véli, hogy a térség országait sújthatja majd az is, hogy a brit kilépés miatt csökkenhet a számukra elérhető uniós források mértéke is. Igaz, ez csak később jelent kockázatot.