A kivándorlás fékezi a növekedést

Huszonöt év alatt Kelet-Európában közel húsz millió, a Cseh Köztársaság és Magyarország együttes lakosságának megfelelő számú, főként fiatal és szakképzett ember hagyta el hazáját, hogy külföldön nézzen jobb lehetőségek után. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) tanulmánya szerint a kilencvenes évek nyitása Kelet-Európában óriási előnyökkel járt – „ a tőkebeáramlás és az innováció jobb intézményeket, jobb gazdaságszervezést és nagyobb hatékonyságot eredményezett” – , de a folyamatnak voltak árnyoldalai is, hiszen a lakosság jelentős és folyamatos kivándorlását is magával hozta.

A kelet-európaiakat főként a jobb munkalehetőségek és a magasabb fizetések ösztönzik a kivándorlásra, a távozók zöme magasan képzett (például orvos, építész, mérnök) és fiatalabb a hazai átlagéletkornál. A Valutaalap szerint minél kevésbé hatékony a kormány és minél gyengébbek az intézmények – amelyek a jogállamiságot, az elszámoltathatóságot, valamint a korrupció elleni harcot biztosítják –, annál valószínűbb, hogy a fiatal és jól képzett munkaerő külföldön keres jobb lehetőséget.

Magyarországról az elmúlt években felgyorsult a kivándorlás, de az elmúlt 25 évben összességében még többen jöttek ide, mint ahányan elmentek (ezen kívül Csehország és Szlovénia mutatott ez idő alatt pozitív migrációs szaldót). A rendszerváltás után sok magyar települt át a környező országokból, ráadásul a volt szocialista térségben a „legvidámabb barakknak” számító Magyarország jó kilátásokkal rendelkezett. Mostanra azonban már a gyorsuló kivándorlás jellemző, főképp, mióta teljesen megnyílt az európai munkaerőpiac a magyarok előtt. Tavaly már 33 ezer ember vándorolt ki az országból a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2014-es 31 500 után. A valós szám azonban akár meg is haladhatja a hivatalosan jelentettet, hiszen vannak, akikről nem derül ki, hogy elhagyják az országot.

Az IMF szerint a nagymértékű és tartós kivándorlás visszafogta az általános és az egy főre eső gazdasági növekedést a régióban. Az elemzés rámutat: kivándorlás nélkül a régióban átlag 7 százalékponttal magasabb lett volna a reál GDP növekedése az 1995 és 2012 közötti időszakban. „A kivándorlás hatására több területen szakemberhiány alakult ki, ami csökkenti a termelékenységnövekedés ütemét” – írják. Magyarországon például a válság óta nem volt annyi betöltetlen álláshely, mint ez év elején, sokak szerint a munkaerőhiány már korlátozza a vállalatok növekedését.

Bár a jelentős mennyiségű hazaküldött pénz élénkítette a beruházásokat és a fogyasztást, ugyanakkor árfolyam-erősödéshez is vezetett, ami viszont csökkentette a gazdaságok versenyképességét. A családnak hazaküldött pénz ráadásul a kezdő béreket is felfelé tolta – mutat rá az IMF –, és a munkakeresési motiváció ellenében hatott. Mindezek következtében a bérek gyorsabban növekedtek a termelékenységnél, ez pedig csökkentette a beruházások megtérülését és a hazai beruházásokat.

A folyamat az IMF szakértőit is aggasztja. A legfiatalabb és legtehetségesebb emberek tömegeinek elvándorlása miatt ugyanis Kelet-Európa felzárkózása a fejlett Európához még nehezebb lesz. A Kelet és Nyugat között továbbra is fennálló jelentős jövedelmi és intézményi különbségek miatt a keletről induló kivándorlás ösztönzői valószínűleg még egy jó ideig fennmaradnak. Ráadásul ha még több ország csatlakozik az EU-hoz, akkor a trend tovább erősödhet.