Hiába dübörög a magyar ipar, a kisebb vállalatok ebből alig éreznek valamit. A tavalyi 7,5 százalékos termelésnövekedés ugyanis úgy jött ki, hogy az 50 főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató cégek termelése mindössze 1,7 százalékkal bővült – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. A közepes vállalatoké (50–250 főt foglalkoztatók) 4,8 százalékkal, míg a nagyvállalatok 9,5 százalékkal tudták bővíteni termelésüket. Utóbbi nem is meglepő, hiszen a magyar ipart leginkább a multik, a nagy autógyárak húzzák, a kicsik azonban kevésbé tudnak bekapcsolódni a bővülésbe.
„A nagyobb vállalatok már hosszú ideje gyorsabban nőnek, mint a nagyszámú mikrocéget is magában foglaló kkv-k” – mondta a Világgazdaságnak Palócz Éva. A Kopint-Tárki vezérigazgatója kiemelte: míg a nagyvállalatok jellemzően külföldiek, addig a kkv-k hazai cégek, s ezek növekedési képességének és hajlandóságának korlátossága a magyar gazdaság egyik legnagyobb rejtélye és problémája.
„Sokáig azt gondoltuk, hogy alulfinanszírozottak a magyar cégek – vagyis alapvetően pénzügyi korlátja van a növekedésnek –, de ez már nem igazán áll fent” – hangsúlyozta a kutató. Amíg tíz százalék feletti kamattal lehetett hitelt felvenni, addig azt gondoltuk, hogy ilyen magas kamatot nem is lehet kitermelni, most viszont 2-3 százalékon lehet hitelt felvenni, a jegybank növekedési hitelprogramjának kihasználtsága mégis elmarad a várakozásoktól.
A növekedési különbségeket a kis- és nagyvállalatok között az is magyarázza, hogy a az elmúlt években jellemzően exportorientált volt. Márpedig a magyar kkv-k az exportból nem igazán tudják kivenni a részüket – folytatta Palócz Éva. A kkv-k nem mindig rendelkeznek olyan termékekkel, amelyeket el tudnak adni a nemzetközi piacokon, de ha van is ilyen termékük, akkor sem beszélnek idegen nyelveket, és nem ismerik a nemzetközi piacokat.
A nagyvállalatok súlya az ipari termelésen belül évek óta 70 százalék felett alakul – derül ki a KSH adataiból –, és egyre inkább növekszik. Tavaly már a kibocsátás 74 százalékát adták. A termeléssel összehasonlítva az ipari exportban a nagyvállalatok koncentrációja még erőteljesebb, a kivitel négyötödét a 250 főnél nagyobb létszámú vállalkozások adták, amelyek csaknem 10 százalékkal növelték külpiaci eladásaikat.
„Nem magyar sajátosság, hogy a hazai cégek termelése lassabban nő, de kétségtelen, hogy a helyzet nálunk kiélezettebb, mint az EU átlagában” – mutatott rá Palócz Éva. Kiemelte, hogy a hazai cégeknek nem a keleti nyitás lenne a megoldás, hanem a környező piacokon kellene megjelenniük. „A multiknak nincs szükségük arra, hogy a magyar kereskedőház Szingapúrba – vagy bárhova máshova – támogassa az exportjukat, a kis cégek pedig tömegével sosem fognak tudni a távol-keletre exportálni” – vélekedett. Az 50–249 fővel működő, közepes méretű cégek részesedése az exportból 15 százalék, az 5 és 49 fő közötti körbe tartozó vállalkozásoké 5,3 százalék volt tavaly.
Palócz Éva szerint a gazdaságpolitikai bizonytalanság sem kedvez annak, hogy a kisebb magyar cégek nagyra nőjenek. Habár az iparban nem jellemző, hogy a kormány újraosztja a piacokat, vagy államosításokba kezdjen, az elmúlt évek tapasztalatai alapján a magyar cégek nem akarnak akkorává nőni, hogy láthatóvá váljanak a politika számára – hangsúlyozta a Kopint-Tárki vezére. A gazdaságpolitikával szembeni bizonytalanság tehát inkább arra ösztönzi a cégeket, hogy kicsik maradjanak, s ha pedig nőni kezdenek, akkor szétdarabolják a vállalatot – fejtette ki. Megjegyezte azonban azt is, hogy vállalatirányítási stratégia is meghúzódik e mögött: a kkv-kat vezető tulajdonosok ugyanis nem tudnak nagyvállalatot vezetni.
