BUX 43,797.25
-0.80%
BUMIX 3,805.49
+0.35%
CETOP20 1,883.91
0.00%
OTP 9,378
-1.49%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-0.29%
-0.98%
ZWACK 17,400
+0.58%
0.00%
ANY 1,565
-0.95%
RABA 1,120
+1.82%
0.00%
+0.78%
-2.00%
-0.95%
-0.52%
-5.28%
+1.54%
0.00%
-0.06%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,920
-1.15%
+1.17%
ALTEO 2,970
+4.21%
0.00%
-0.55%
0.00%
-9.32%
+0.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
-0.44%
0.00%
+0.43%
-1.21%
+5.71%
-1.16%
+0.92%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Egyre kritikusabb a munkaerőhiány

Egyre kritikusabb a munkaerőhiány Magyarországon: a Budapest vonzáskörzetében lévő cégek több mint 18 ezer embert tudnának azonnal foglalkoztatni. A feldolgozóiparban pedig még soha nem kerestek ennyi embert.

A versenyszféra üres álláshelyeinek mintegy fele Közép-Magyarországra koncentrálódott az első negyedévben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. Ez azt jelenti, hogy a leggyorsabban fejlődő és a legtöbb munkahellyel rendelkező központi régió több mint 18 ezer munkavállalót tudna azonnal felvenni. Ezután 4,5 ezer üres álláshelyével Közép-Dunántúl következik, ahol az üres álláshelyek aránya a régiók közül a legmagasabb (2 százalék) volt. Ám munkaerőhiánnyal küzdenek azok a régiók is, ahol viszonylag sok a munkanélküli, és magas a szintén potenciális kínálatnak tekinthető közfoglalkoztatotti létszám is, aminek elsősorban az az oka, hogy a munkaerő-kínálat és a -kereslet nem felel meg egymásnak – állapította meg a KSH elemzése.

A friss adatok azt mutatják, hogy egyre kritikusabb a munkaerőhiány Magyarországon: 2016 első negyedévében a nemzetgazdaság legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 36 ezer, a költségvetési intézményeknél 14,5 ezer állás várt betöltésre. Előbbi közel 9 ezres, mintegy 33 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Így a versenyszférában ez év első negyedévében száz álláshelyre 1,7 olyan pozíció jutott, amelyre jelentkezőt vártak a cégek.

MGYOSZ: a hatékonyság a kulcs

A munkaerőhiánynak az elvándorlás mellett főként demográfiai okai vannak, a születésszám csökkenése miatt évente több tízezerrel kevesebben kerülnek munkaképes korba, mint néhány évtizeddel ezelőtt, és évente jóval többen mennek nyugdíjba, mint ahányan megjelennek a munkaerőpiacon – fejtette ki az M1-nek Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a héten adott interjújában. A Videoton Holding Zrt. vezérigazgatói posztját is betöltő cégvezető szerint messze nem a külföldi vendégmunkások alkalmazása a megoldás, hanem a hatékonyság javításában van a legnagyobb tartalék, példaként említette a munkafolyamatok optimalizálását a számítástechnika, a robotizálás eszközeivel. A munkaerőpótlás másik forrása lehet a közmunkások egy részének átirányítása a valódi munkaerőpiacra. Az oktatás is sokat tehet azért, hogy a leszakadó rétegek ne termelődjenek újra – tette hozzá Lakatos Péter.

A feldolgozóiparban az üres álláshelyek megfigyelésének kezdete óta eltelt, közel egy évtizedben még soha nem volt ilyen magas az üres állások száma – hangsúlyozta a KSH. A 660 ezer fővel a legnagyobb foglalkoztatónak minősülő feldolgozóipar vállalkozásainál 2,1 százalék volt a betöltésre váró helyek aránya, ami több mint 14 ezer állást jelentett. Ezen belül a legtöbb munkavállaló – közel 2,6 ezer – a járműgyártás alágazatból hiányzott, ahol jellemzően műszaki értelmiségieket, illetve szalagmunkásokat kerestek. Az üres álláshelyek aránya a számítógépeket és elektronikai berendezéseket gyártó cégeknél volt a legmagasabb, itt százból 4 hely várt betöltésre. Az alkalmazotti létszámot tekintve második legnagyobb nemzetgazdasági ág, a kereskedelem és a gépjárműjavítás 3,8 ezer embert tudott volna azonnal felvenni. A szektorban 2014 óta növekszik a munkaerőhiány, és a tendenciát a 2015 első negyedévétől érvényes vasárnapi boltbezárás sem törte meg.

A betöltetlen állások aránya viszont az informatikai és kommunikációs szektorban volt a legmagasabb, a versenyszféra átlagának több mint kétszerese, ami az ebbe a nemzetgazdasági ágba tartozó cégeknél 2,9 ezer üres álláshelyet jelentett, azaz száz álláshelyből 3,5 állásra vártak jelentkezőt. Valószínűleg ennél jóval nagyobb a hiány a valóságban, hiszen a fejlesztési tárca által kezdeményezett tavalyi ágazati felmérésből az derült ki, hogy 22 ezer betöltetlen informatikai álláshelyről beszélhetünk Magyarországon. Az óriási különbség oka az, hogy a cégek leginkább az egyszerű fizikai és betanított munkát igénylő állásokat jelentik be a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnak, valamint azokat, amelyekkel kapcsolatban valamilyen állami támogatást remélnek.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek