Az Európai Bizottság úgy ítélte meg: az árbevételtől függő progresszív díjszerkezeten alapuló két magyar adóügyi intézkedés sérti az uniós állami támogatási szabályokat. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a progresszív díjszerkezet szelektív előnyöket biztosít az alacsony forgalmú vállalkozások számára a versenytársaikkal szemben.
Miután a Bizottság 2015-ben részletes vizsgálatot indított, Magyarország e két adóügyi intézkedésből fakadó adók egyikét sem szedte be, ennek eredményeképpen állami támogatás nyújtására ténylegesen nem került sor. Emiatt ezekben az esetekben visszafizettetésre nincs szükség.
Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos kijelentette: „Magyarország teljességgel jogosult arra, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti tevékenységeivel járó költségeket finanszírozza, illetve az egészségügyi rendszere finanszírozása érdekében adót vessen ki a dohánytermékekre. Mindazonáltal Magyarországnak biztosítania kell, hogy valamennyi vállalkozás egyenlő elbánásban részesül, és a hozzájárulások beszedése megkülönböztetésmentes alapon történik.”
Magyarország nem tudta bizonyítani, hogy a progresszív szerkezet létjogosultságát akár az egészségügyi vizsgálatok költségeinek fedezésére szolgáló élelmiszerlánc-felügyeleti díj célkitűzései, akár a dohányipari vállalkozásokra kivetett adók egészségügyi vonatkozású célkitűzései indokolták volna - írták az indoklásban.
A Bizottság azt jelente: nem vonja kétségbe Magyarország azzal kapcsolatos jogát, hogy az adószintjeit maga döntse el, sem pedig a különböző adók és illetékek célkitűzéseit, de az adórendszernek összhangban kell állnia az uniós joggal, és az nem részesíthet indokolatlan előnyben egy adott vállalkozástípust, például az alacsony árbevételű vállalkozásokat.
A magyarországi élelmiszerlánc-felügyeleti díj 2014-ig valamennyi élelmiszerlánc-szereplő számára egységes, az éves árbevétel 0,1 százalékának megfelelő volt. Ezután 6 százalékosra emelték a 300 milliárd forintot meghaladó árbevételű üzletek esetében. A bizottság szerint valójában semmi sem bizonyítja, hogy a 6 százalékos díjmérték alá tartozó nagyobb üzletek felügyeletével járó költségek 60-szor magasabbak lennének, mint a 0,1 százalékos díjmérték alá tartozó kisebb üzletek felügyelete kapcsán viselt költségek. Ezen a téren a kormány már korábban visszakozott: 2015 végén eltörölték a progresszív díjszerkezetet, és újra bevezették a valamennyi élelmiszerlánc-szereplőre egységesen alkalmazandó 0,1 százalékos átalánydíjat.
Ami a dohányt illeti, 2015. február 1-jén lépett életbe a jogszabály, amely egy „egészségügyi hozzájárulásnak” nevezett adót vet ki a dohánytermékekre. Az alacsony árbevétellel rendelkező vállalkozások mindössze az árbevétel 0,2, míg a magasabb árbevételűek az árbevétel 4,5 százalékának megfelelő összegű adót kötelesek fizetni.
Az Európai Bizottság úgy véli: Magyarország nem támasztotta alá bizonyítékokkal, hogy a dohánytermékek egészségügyre gyakorolt hatása arányosan növekszik az e termékeket értékesítő vállalkozások árbevételével, vagy hogy a valamely gyártó által értékesített első doboz cigaretta egészségre gyakorolt hatása nagyobb, mint az ugyanazon gyártó által értékesített utolsó doboz cigarettáé.
Ha a vállalkozás bizonyos támogatható beruházásokat hajt végre, legfeljebb 80 százalékkal csökkentheti a jogszabályból fakadó kötelezettségét. A Bizottság megállapította, hogy az ilyen levonás, amelyre csak egyes vállalkozásoknak van módjuk, nem összeegyeztethető azzal az egészségügyi vonatkozású célkitűzéssel, amelyet Magyarország a hozzájárulás bevezetésével kívánt elérni. Az olyan beruházások, amelyek a jellegüknél fogva a dohányipari vállalkozások termelésének és kereskedelmi kapacitásának növelésére irányulnak, valójában nem csökkentik az egészségkárosodást, hanem éppen növelik - áll az indoklásban.
