Már nyáron élénkíthet a Bank of England

Túlreagálták a piacok a brit népszavazás múlt péntekre ismertté vált eredményét – ezt bizonyítja, hogy a nagy tőzsdei zuhanás és a font látványos gyengülése után tegnapra a veszteség felét már visszaszerezték. A befektetőkre most inkább az óvatosság és a kivárás a jellemző, mert egyáltalán nem lehet tudni, merre haladnak tovább az események, s hogyan zárulhatnak a két évig elnyúló kilépési tárgyalások. Sőt, a befektetők egy része azt hiszi, a folyamat visszafordítható.

Ám a piacok a hosszúnak ígérkező átmenet miatt ráébredtek, hogy rövid távon érdemi változás nem lesz, miközben a nagy jegybankok sietve jelezték, szükség esetén likviditásbővítéssel, a swapmegállapodások alkalmazásával állnak rendelkezésre.

Az amerikai jegybank (Fed) kormányzótanácsának tagja, Jerome Powell chicagói beszédében hosszasan kitért a Brexit bizonytalanságot okozó hatására s arra a képességére, hogy az egész világgazdaság növekedését fékezze. Éppen ezért – jegyezte meg Powell – a Fed együttműködik más jegybankokkal, s finanszírozási nehézségek esetén beavatkozik. A pénzügyi feltételek szigorodtak ugyan, de a piacok alapjában véve normálisan működnek, s az amerikai bankok tőkehelyzete is megfelelő, ahogy a tűrőképességi tesztek is bizonyították. Mindazonáltal a brit fejleményeket nagy figyelemmel követi a Fed. Powell megnyilatkozása csak megerősítette azokat a piaci véleményeket, amelyek szerint a Fed idén már nem emel kamatot.

Mark Carney, a Bank of England elnöke tegnapi beszédében már fel is vetette a monetáris élénkítés lehetőségét, amelynek hatására az angol FTSE-100 index emelkedett, a font pedig gyengült. Hangsúlyozta, szeptemberig heti aukciókat tartanak (a korábbi haviak helyett), hogy likviditást biztosítsanak a bankrendszernek. Carney szerint nyáron, a gazdasági növekedési kilátások romlásával lazítás várható.

Az uniós kilépés mellett érvelő brit tábor egyik vezéralakja, Boris Johnson volt londoni polgármester pedig – aki csütörtökön értésre adta, hogy nem kívánja átvenni a tory párt vezetését – felhagyott Mark Carney éles bírálatával. Ám hívei körében akadnak olyanok, akik folytatják a jegybankelnök elleni kampányt, s a lemondását követelik. Ez azért is érdekes jelenség, mert jelenleg Nagy-Britanniában a központi bank az egyetlen működő nagy politikai intézmény, hiszen a konzervatívok és a munkáspártiak is vezetési válságot élnek át.

Mario Draghi egyeztetést sürget

A sintrai jegybanki találkozón Mario Draghi, az Európai Központi Banki (EKB) elnöke globális monetáris politikai egyeztetést sürgetett. Nem elsősorban a Brexit, hanem inkább a nem szokványos jegybanki módszerek széles körű alkalmazása miatt. Ezek az eszközök, ideértve a negatív kamatot is, tovagyűrűző hatásokat is kifejthetnek, bár elsődleges céljuk az adott ország gazdaságának a támogatása. Ám ha például az árfolyam gyengítését ösztönzi valamely jegybank, az a többi társintézményt is lépésre kényszeríti, s ördögi kör alakul ki. Nem szorgalmazta Draghi, hogy hangolják össze a politikákat.