Nincs meg a védőernyő

Nagyon jól jött volna Magyarországnak, ha a Moody’s Investors Service négy és fél év után visszaemeli az országot a befektetésre ajánlott kategória legalsó lépcsőfokára, a cég azonban elhalasztotta a döntést. A Moody’s pénteken nem vizsgálta felül a hosszú távú magyar devizaadósság besorolását, így továbbra is „Ba1” szinten vagyunk, pozitív kilátással. Elemzők szerint az ország már megérdemelte volna, hogy másfél hónappal a Fitch felminősítése után – ez a hitelminősítő adta meg elsőként a befektetésre ajánlott besorolást – a Moody’s is lépjen, mégsem okozott meglepetést, hogy bóvliban maradtunk. A világgazdaság növekedését övező kockázatok erősebb érvnek bizonyulhattak annál, mint hogy a magyar gazdaság fundamentumai javulnak. Elsősorban a Brexit okozta bizonytalanság lehetett a fő tényező, ami miatt a Moody’s elhalasztotta az ország felülvizsgálatát, de az is fontos momentum lehetett, hogy csak tavaly novemberben változtatták pozitívra az addigi stabil kilátást. Ugyan a pozitív kilátás már a felminősítés lehetőségére utalt, de általában egy év eltelik addig, amíg a kilátásjavítás után megtörténik a felminősítés.

Pedig most nagyon jól jött volna a befektetésre ajánlott sáv elérése nyújtotta védőernyő, mert abban a kategóriában a konzervatív, illetve az intézményi befektetők is vásárolhattak volna magyar állampapírokat az egyre több kockázatot tartogató nemzetközi környezetben, amelyek közül kiemelkedik Nagy-Britannia uniós kilépése. A felminősítés elmaradása miatt nem várható, hogy érdemben megmozdul a forint- és az állampapírpiac, hiszen a befektetők nagyobb esélyt adtak arra, hogy kivár a hitelminősítő.

Elemzők szerint kedvező jel, hogy a Moody’s a közelmúltban javuló folyamatokról írt a magyar bankszektor kapcsán, és kiemelte, hogy a bankadó csökkentése is jó jel, mindezek alapján pedig felminősítheti a magyar bankokat. Ráadásul a hitleminősítő szerint a Brexitnek csak mérsékelt közvetlen hatása lesz a kelet-közép-európai régióra.

Várhatóan november 4-ig kell „kibekkelni” a Brexit okozta esetleges piaci volatilitást, mert ha a magyar gazdaság helyzete addig nem romlik, akkor a következő felülvizsgálatkor az elemzők és a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint is kikerülhetünk a bóvliból a Moody’snál. Addig még a Standard & Poor’s is ítéletet mond Magyarországról (szeptember 16-án), ám a szakértők biztosak abban, hogy a legszigorúbbnak számító hitelminősítő idén nem emeli vissza az országot a befektetésre ajánlott kategóriába, amire a cég is utalt korábban. Az S&P értékelésében ugyanis a gazdasági folyamatok mellett – mint például a GDP-növekedés, a költségvetési hiány vagy éppen az államadósság alakulása – kulcsszerepet kap a gazdaságpolitika kiszámíthatósága is. A nemzetközi hitelminősítő pedig immár nemcsak a magyar kormány, hanem a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank politikájával kapcsolatban is pesszimista, vagyis kockázatosnak látja a jegybanki élénkítőprogramokat.

Ettől függetlenül ha meglesz a két befektetési ajánlás novemberben, akkor a forint- és az állampapírpiac sokkal ellenállóbb lesz a külpiaci viharokkal szemben.

Évek óta bóvliban

Magyarország 2012 elejére mind a három nagy hitelminősítőnél – a Moody’snál, az S&P-nél és a Fitchnél – bóvliba került, mert kiszámíthatatlannak látták a gazdaságpolitikát, lelassult a magyar gazdaság növekedése, és például a végtörlesztés – amely gyengülő pályára küldte a forintot – sem tetszett nekik. A cégek azóta nem gondolják, hogy minden megoldódott volna az országban, de a növekedés visszatérését és az alacsony költségvetési hiányt kezdik elismerni – habár a hosszú távú GDP-növekedés alapjait nagyon gyengének gondolják. A gazdaság javuló teljesítménye ellenére a felminősítések esélyét évek óta rontja, hogy a kabinet állandóan erőteljesen beavatkozik a piacgazdasági folyamatokba és viszonyokba.