Ütésálló az eurózóna

Másfél éve a legalacsonyabb szintre esett vissza az eurózónában a vállalatok növekedésének egyik fő irányjelzője, a beszerzésimenedzser-index (PMI): a feldolgozóipar és a szolgáltató szektor teljesítményének összevont (kompozit) mutatója júliusban az előzetes adat szerint 52,9 pont lett a júniusi 53,1 pont után (az 50 pont feletti érték növekedést jelent). Az indexet összeállító IHS Markit kommentárjában kiemelte: a növekedés üteme csak kissé maradt el az első félévi átlagtól, a foglalkoztatás részindexe pedig öt és fél éve nem látott mértékben emelkedett.

Az összképet kissé lerontja, hogy az elemzők által vártnál jobb kompozit PMI alapvetően a valutaövezet két legnagyobb gazdaságának, Németországnak és Franciaországnak köszönhető, a többiek körében mind a feldolgozóiparban, mind a szolgáltató szektorban lassult a tempó.

Összességében az eurózóna gazdasága meglepően ellenállónak bizonyult a Brexit, illetve franciaországi terrortámadás hatásaival szemben – emelte ki kommentárjában Chris Williamson, a Markit vezető közgazdásza. A mostani adat azt vetíti előre, hogy idén 1,5 százalékkal bővülhet a GDP a valutaövezetben – tette hozzá elemzésében –, de a fellendülés törékenysége bőséges teret ad a további élénkítő lépésekkel kapcsolatos találgatásoknak. A harmadik negyedév 0,3 százalékos gazdasági növekedést hozhat – ez jócskán elmarad az év elején várt 0,6 százaléktól.

Nem meglepő módon sokkal erősebben reagált az uniós kilépésről döntő népszavazásra az Egyesült Királyság üzleti szektora. A kompozit PMI a júniusi 52,4 pontról az erőteljes zsugorodást jelentő 47,7 pontra esett vissza, ezen belül különösen a húzóerőnek számító szolgáltatási szektor szenvedett: a 47,4 pontos index 2009 márciusa, vagyis a válság mélypontja óta a leggyengébb, júniushoz képest pedig akkorát esett a mutató (4,9 pontot), mint még soha az index húszéves történetében. A részindexek közül soha nem látott mértékben csökkent a termelés, illetve az új megrendelések kompozit mutatója, nem is beszélve a szolgáltató szektoron belül várakozásokról – ez több mint tíz pontot zuhant –, ami mind azt mutatja, hogy az üzleti körök nem sok jóra számítanak. Egyedül a feldolgozóipari export növekedésének részindexe tudott emelkedni, nyilván a font ugyancsak a Brexit által kiváltott gyengülése miatt.

A PMI-mutatók fényében a harmadik negyedévre 0,4 százalékos GDP-csökkenés várható az Egyesült Királyságban – jelezte Williamson –, de sok függ attól, hogy a július egyszeri mélypontot jelentett-e. A brit jegybank (BoE) múlt héten ismertetett üzleti jelentése szerint egyelőre nem érzékelhető a tevékenységek jelentős romlása, a bizonytalanság azonban nagyon erősödik.

Károsul a növekedés

Csökkentették az eurózóna várható növekedésére adott előrejelzésüket az Európai Központi Bank (EKB) elemzői felmérésében megkérdezett szakértők. A Brexit-referendum után elvégzett felmérés szerint idén meglehet a korábban várt 1,5 százalékos GDP-növekedés, jövőre azonban csak 1,4 százalék várható (a második negyedévi felmérés még 1,6 százalékot jelzett), 2018-ban pedig 1,6 százalék (ez 0,1 százalékpontos mínusz). A módosítás jórészt a brit kilépés hatásának tudható be – közölte az EKB. A szakértők szerint az Egyesült Királyságba irányuló export vissza fog esni, a pénzpiaci volatilitás pedig károsan érinti majd a befektetéseket és a fogyasztást. Az inflációnál 2017-re és 2018-ra egyaránt 0,1 százalékponttal vettek vissza a prognózisból, eszerint 1,2, illetve 1,5 százalékos drágulás várható.