Végleg elkaszálta a különadókat az Európai Bizottság

Ahogyan várni lehetett, az uniós jogba ütközőnek minősítette a dohányipari és a kereskedelmi multik megadóztatását az Európai Bizottság. A testület közel egyéves vizsgálódás után jutott erre az eredményre: tavaly júliusban indították az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermékek eladását terhelő különadó ügyében a vizsgálatot. Igaz, miután akkor – igencsak különleges és ritkán alkalmazott szankcióval – egyúttal felfüggesztették az adó alkalmazását, most nincs szükség semmilyen különleges intézkedésre: tulajdonképpen a megelőlegezett határozatot öntötték most végleges formába, és lezárták a vizsgálatot. A kormány számára így a lépés nem jelent nagy meglepetést: már korábban lemondtak a várt bevételekről.

A mostani megállapítások meglehetősen hasonlítanak a magyar reklámadót elkaszáló korábbi indokláshoz: a kiindulási alap az, hogy nem lehet csak azért aránytalanul nagyobb mértékben terhelni egy céget, mert több a bevétele vagy a nyeresége. A progresszív adózásra persze ugyanúgy lehetőség van, mint ahogyan az egészségügyi kiadások vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti költségek finanszírozására, ám a bizottság szerint nem lehet „szelektív előnyöket” biztosítani az alacsony forgalmú vállalkozásoknak. Ez ugyanis tiltott állami támogatásnak minősül (aminél furcsamód az lehetett volna a szankció, hogy a kisebb cégeknek is be kell fizetni a magasabb adót).

Magyarország a reklámadó bukása után valószínűleg nem is próbált érvelni a progresszivitás mellett – derül ki a testületi indoklásból. Eszerint a kormány azzal próbálkozott, hogy a magasabb díjakra az arányosan nagyobb költségek miatt van szükség, ám Brüsszel szerint nem sikerült ezt bizonyítani egyik esetben sem. „Valójában semmi sem bizonyítja, hogy a 6 százalékos díjmérték alá tartozó nagyobb üzletek felügyeletével járó költségek 60-szor magasabbak lennének, mint a 0,1 százalékos díjmérték alá tartozó kisebb üzletek felügyelete kapcsán viselt költségek” – írta az élelmiszerlánc-felügyeleti díjról a testület. Azt sem fogadták el, hogy a dohánytermékek egészségügyre gyakorolt hatása arányosan növekszik az e termékeket értékesítő vállalkozások árbevételével. Nem bizonyított, hogy „a valamely gyártó által értékesített első doboz cigaretta egészségre gyakorolt hatása nagyobb, mint az ugyanazon gyártó által értékesített utolsó doboz cigarettáé” – érvelt az Európai Bizottság.

Miután azonban a különadókat nem szedték be (az élelmiszerlánc-felügyeleti díj esetében még vissza is állították a 0,1 százalékos általános és minden cégre vonatkozó díjat, a dohányipari különadónál pedig épp az első befizetés előtt jött a felfüggesztés), így az ügyet mindenki lezártnak tekintheti.