Feleződött az eurózóna bővülése

A várakozásoknál gyorsabban bővülő német gazdaság sem tudta fenntartani az első negyedéves bővülés ütemét az Európai Unióban – derült ki az Eurostat pénteken nyilvánosságra hozott adataiból. Az EU átlagos növekedése a második negyedévben 0,4 százalék volt, az eurozóna bővülése viszont 0,3 százalékra zuhant az első negyedévi 0,6 százalékos ütemről. Az előző év második negyedévéhez viszonyítva az euróövezeti bővülés 1,6 százalékosra esett az első negyedév 1,7 százalékáról, míg az unió egészében az ütem maradt 1,8 százalékos.

Meglepetést a német gazdaság várakozásoknál gyorsabb, 0,4 százalékos második negyedévi bővülése hozott (a The Wall Street Journal elemzői konszenzusában 0,2 százalékot vártak csupán a legnagyobb európai gazdaságtól). A német statisztikai hivatal – részletes adatok nélküli – közlése szerint a növekedést leginkább a magasabb export és a csökkenő import segítette leginkább, de támogatta a magánfogyasztás és az állami kiadások bővülése is, miközben az üzleti beruházások csökkentek.

Csalódás a változatlan értékű olasz GDP, ami nemcsak az első negyedéves 0,3 százalékos ütemnél, de a várakozásoknál is alacsonyabb. Ez az értékelések szerint a kontinens problémáit mutatja: az eurózóna gazdaságai már az előtt veszítettek lendületükből, hogy a britek kiszavazták volna magukat az EU-ból. Az olaszok mellett stagnált a második negyedévben a francia és az osztrák gazdaság is, Spanyolország 0,7 százalékkal emelte a teljesítményét április–júniusban. Az előző év második negyedévéhez viszonyítva a német gazdaság 1,7, a francia 1,4 százalékkal nőtt, míg a spanyolok húzták a zónát a maguk 3,2 százalékos növekedésével.

A vártnál gyengébb uniós bővülési ütem erősíti azokat a várakozásokat, hogy az Európai Központi Bank (EKB) újabb ösztönzőket vethet be az idén a fellendülés erősítésére. Az EKB elnöke, Mario Draghi már a múlt hónapban jelezte, hogy a bank nyitott kiegészítő ösztönzést adni, különösen akkor, ha a Brexit tovább csökkenti a növekedés és az infláció ütemét az euróövezetben. Igaz, azt is hozzátette, hogy korai volna még erre következtetni.

Az EU-ban a kelet-közép-európai térség viszi a prímet: a leggyorsabban a román gazdaság bővült a második negyedévben – 1,5 százalékkal – az év első három hónapjához képest, míg az előző év hasonló időszakához képest az ország GDP-je 5,9 százalékkal lett magasabb. Ilyen ütemre 2008 óta nem volt példa az országban. A gyorsabb ütemű növekedés mögött a lakossági fogyasztás növekedése állhat – vélekedett Nicolae Covrig, a Raiffeisen Bank közgazdásza a Bloombergnek. Megjegyezte, hogy az ipar bővülése gyengébb volt a második negyedévben, míg az exportteljesítmény mérséklődött. A fogyasztás bővülésének azonban lendületet adott az adócsökkentés és az állami béremelés – ezeket a román kormány annak ellenére hajtotta végre, hogy az Európai Bizottság figyelmeztette: a költségvetési lazítás veszélyezteti a hiány- és adósságcélokat.

A lengyel és a bolgár gazdaság az előző év hasonló időszakához képest egyaránt 3 százalékkal bővült, Szlovákia 3,7 százalékkal nőtt a szezonálisan kiigazított adatok szerint, amit hazai 1,7 százalékos ütemmel kell összevetni. Az éves ütemű növekedés erőteljes elmaradása mellett Magyarország az előző negyedévhez viszonyított 1,1 százalékos ütemmel azonban már a második Románia mögött.