Gyorsulást várnak Magyarországtól

Az első negyedév meglepően gyenge, 0,9 százalékos adata után április–júniusban visszapattanhatott Magyarországon a GDP-növekedés üteme, a gyorsulás mértékéről azonban megoszlanak a vélemények. Néhány londoni elemzőház 1 százalékhoz közeli dinamikát vár, míg a hazai előrejelzések jellemzően 2 százalék felett alakulnak. Az OTP Bank elemzőinek modellszámítása szerint a medián előrejelzésnél alacsonyabb, 1,8 százalék lehetett az év/éves index, amelyet pénteken közöl a KSH. Ez azt is jelenti, hogy mind a londoni, mind a hazai előrejelzések célt tévesztenek – de különböző módon. A kedden megjelenő júliusi inflációs mutatóra szintén a –0,2 százalékos medián várakozás alatti értéket, –0,4 százalékot jeleznek előre.

Ha várakozásaink pontosak lesznek – tette hozzá Dunai Gábor, az OTP Bank elemzője –, az egy lépés lehet abba az irányba, hogy a jelenleg 2 százalék körüli növekedési és 2016 átlagában 0,5 százalékos inflációs előrejelzések lefelé mozduljanak (a GDP-re vonatkozó prognózisok néhány hónapja már csökkennek). Ebben az esetben a piaci szereplők könnyen elkezdhetnek arra spekulálni, hogy akár a fiskális, akár a monetáris politika oldaláról újabb élénkítési tervek érkezhetnek. Ez megmozdíthatja mind a forint, mind az állampapírok árfolyamát, bár nagy erejű rengésre még így sem érdemes számítani.

A magyar GDP-vel egy napon jelenik meg az eurózóna, illetve legnagyobb gazdasága, Németország második negyedéves GDP-adata is. Utóbbira 0,3 százalékos növekedést jelez előre az OTP az első negyedévi 0,7 százalék után. Az eurózóna perifériáján is lassulhatott a növekedés a várakozások alapján, és a brit népszavazási eredmény ismeretében nem számíthatunk gyors visszapattanásra. Ez növelheti a nyomást az Európai Központi Bankon, hogy a Bank of England múlt heti példáját követve lazítson a monetáris kondíciókon. Ha igazolódnak az előrejelzések, az várhatóan a kamatcsökkentés és/vagy az eszközvásárlási program kibővítése irányába tereli majd a piaci várakozásokat, már a szeptember 3-i ülésre vonatkozóan is.

Az európai GDP-adatok mellett Kínából érkeznek a gazdaság teljesítményére vonatkozó információk, ott az ipari termelés, a beruházások és a kiskereskedelmi forgalom minimális lassulásáról szólnak az elemzői várakozások. Ha így lesz, az a gyengülő európai konjunktúrával negatívan hathat a nyersanyagdevizák árfolyamára, például az új-zélandi dolláréra.

Kelet-Közép-Európában a várakozások szerint a második negyedévben is folytatódhatott a robusztus GDP-bővülés, Szlovákiában 3,4 százalék, Lengyelországban 3,2 százalék lehetett az év/éves dinamika. A térség felülteljesítő maradhat az euró­zónához képest, ám a lassuló euróövezeti növekedés negatív hatásai előbb-utóbb megjelennek.