Jackson Hole-ban dől el a dollár sorsa?

A héten a befeketők szeme az Egyesült Államokra szegeződik, csütörtökön kezdődik ugyanis a Jackson Hole-i konferencia, amelyen a monetáris politika aktuális kihívásaihoz kapcsolódó kutatások eredményeit mutatják be. Jegybanki vezetők a múltban előszeretettel használták a konferencián tartott beszédeiket arra, hogy nagyobb horderejű monetáris politikai intézkedésekről is jelzést adjanak – a befektetők pedig most is iránymutatásban reménykednek. Ben Bernanke volt Fed-elnök 2010-ben arról beszélt, hogy a Fed mindent megtesz majd az amerikai gazdaság kilábalásának támogatásáért – ezt követte novemberben a mennyiségi lazítás (QE) második hullámának meghirdetése. 2011-ben Bernanke szintén utalt arra, hogy további nem szokványos monetáris beavatkozás következhet – egy hónappal később jelentették be az Operation Twist programot, amely meghosszabbította a Fed által tartott papírok átlagos futamidejét. Mario Draghi EKB-elnök a 2014. évi konferencián beszélt arról, hogy az eurózóna magas munkanélküliségi rátája elleni fellépés monetáris stimulust is igényel. Ezzel is előkészítette az EKB mennyiségi lazító programját, melyet 2015 januárjában jelentett be.

Ennek megfelelően a legnagyobb érdeklődés Janet Yellen augusztus 26-i beszédét övezi, vajon beszél-e a Fed vezetője az idei kamatemelés(ek) lehetőségéről. Az utóbbi hetekben eltérő jelzések érkeztek Fed döntéshozóitól, és a júliusi ülés jegyzőkönyve is a megosztottságot mutatta. Egyesek akár már szeptemberben is reálisnak tartják a kamatemelést. Mások viszont azt hangsúlyozták, hogy tartósan alacsony kamatkörnyezet várható, és meggyőző jelzésre várnak az inflációs folyamatokban, mielőtt ismét emelnék az alapkamatot. A dollár és az amerikai hozamok érzékenyen reagálhatnak egy erőteljesebb jelzésre Yellen beszédében – Bernanke és Draghi korábbi beszédei például az euró- dollár árfolyam nagy fordulatait előlegezték meg.

A jövő héten több fontos konjunktúraindikátor érkezik Németországból is. Kedden a német feldolgozóipari és szolgáltató szektori beszerzésimenedzser-indexekkel indul, majd csütörtökön érkezik az Ifo üzleti hangulatindexe. A júliusi Ifo szerint a Brexit még nem volt hatással a német gazdaságra, de a várakozások szerint a hatások (pl. autóipar) hamarosan érezhetők lehetnek. Ugyanakkor több elemzés szerint a német gazdaság kevésbé van kitéve a Brexit negatív hatásainak más euróövezeti gazdaságokhoz képest. A most érkező adatok fontos információkkal szolgálnak a harmadik negyedéves növekedéssel kapcsolatban. Ha a várakozásokhoz képest kissé rosszabb adatok érkeznének, az még inkább lépéskényszerbe helyezheti az EKB-t.

Magyarországon kedden tartják a jegybank soron következő ülését. Nagy izgalmakat a mostani kamatdöntő üléstől nem lehet várni: az alapkamat továbbra is maradhat 0,9 százalékon, míg a 3 hónapos jegybanki eszközökre bevezetendő korlát nagyságáról csak szeptemberben dönt majd a monetáris tanács.

Az ülést követő értékelést azonban érdemes lehet majd nyomon követni, különös tekintettel arra, hogyan látja a jegybank a munkaerőpiaci helyzet alakulását. Az egyre több régióban és iparágban kialakuló munkaerőhiány ugyanis elindította a versenyszektorban a bérnövekedést, ami nemcsak a kereslet oldaláról, hanem költségoldalról is képes lehet inflációt generálni. A világszerte nyomott nyersanyagárak és alacsony importált infláció nagyon alacsonyan tartja a hazai pénzromlás ütemét, így egyelőre ezek a folyamatok elkendőzhetik a lassan felépülő hazai inflációs nyomást. Rövid távon ráadásul további meglepetések jöhetnek az inflációs adatokban, tekintetbe véve az elmúlt két hónapban látott áresést a főbb – búza, kukorica, szója – agrártermékekben.