késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Kiheverik a Brexitet a németek
Valamelyest magához tért a német gazdaság a Brexit utáni sokkból – így kommentálta a friss ZEW-indexet a mannheimi gazdaságkutató intézet elnöke, Achim Wambach. A befektetői és elemzői körökben elvégzett felmérés szerint augusztusban az előző hónaphoz képest 7,3 ponttal 0,5 pontra javult az üzleti hangulatindex Németországban. A következő hat hónapra szóló várakozásokat tükröző mutató így is gyengébb a 2 pont körüli előrejelzéseknél, nem beszélve a 24,2 pontos hosszú távú átlagról. A jelenlegi helyzet megítélésének indexe kicsit jobban, 49,8-ről 57,6 pontra emelkedett (a felmérést a múlt pénteken közzétett, a vártnál jobb GDP-adatok ismeretében zárták le).
Az Európai Unión belül és kívül meglevő politikai kockázatok meggátolják, hogy derűlátóbban alakuljanak Németország gazdasági kilátásai – emelte ki közleményében Wambach –, tetejébe továbbra is bizonytalan az európai bankszektor ellenállóképessége. Az eurózóna egészétől ugyanakkor többet várnak a megkérdezettek: a rá vonatkozó augusztusi hangulatindex mínusz 14,7 pontról 4,6-re emelkedett.
Alapvetően optimistán ítélte meg a brit kilépés azonnali hatását a Bundesbank is: havi jelentése szerint a vállalkozások hangulata pozitív maradt, a Brexit következményei Németországra nézve korlátozottak lesznek, legalábbis rövid távon. A gazdasági növekedés a nyáron is folytatódik, az exportra, az ipari termelésre, az építőiparra és a fogyasztásra támaszkodva – emelte ki a német jegybank.
A német GDP 0,4 százalékkal bővült a második negyedévben, ez ugyan lassulás az elsőhöz képest, de így is erősebb a többi nagy euróországénál. Utóbbiak viszont ne számítsanak arra, hogy Németországra támaszkodva nyerhetnek lendületet, legalábbis, ha a Bundesbankon múlik. Egy német fiskális program nem a legalkalmasabb eszköz lenne arra, hogy lökést kapjon a nemzetközi gazdaság – állítja a jegybank. A közkiadások növelése a belső keresletet fűtené, aminek csak a Németországgal szomszédos vagy közép-európai kisebb, illetve közepes gazdaságokkal folytatott kereskedelemre lenne hatása. Az olyan nagy országok, mint Franciaország, Olaszország vagy Spanyolország, nem sokat éreznének belőle – tették hozzá –, mint ahogy Portugália vagy Görögország sem. (A jegybank egy olyan tanulmányra alapozta véleményét, amely azt vizsgálta, mi lenne, ha két év alatt a GDP 1 százalékával növelnék az állami beruházási kiadásokat.) A német kormányra, illetve az eurózóna héjái közé tartozó jegybankra évek óta próbálnak nyomást gyakorolni európai partnereik – de még a Nemzetközi Valutaalap is –, hogy segítsenek élénkíteni az eurózónát. Ez a nyomás várhatóan idén se gyengül, miután a német GDP az előrejelzések szerint 1,7 százalékkal növekedhet, miközben a valutaövezet gyengélkedik.
Emelni kell a nyugdíjkorhatárt
Nagyobb mértékben kell emelni a nyugdíjkorhatárt Németországban, mint tervezték – állítja a Bundesbank. Ma a munkavállalók 65 éves korukban vagy 45 szolgálati év után vonulhatnak vissza, ezt 2029-ig fokozatosan 67 évre emelnék. A jegybank szerint azonban ahhoz, hogy finanszírozni lehessen az elöregedő társadalomban a nyugdíjköltségeket, arra volna szükség, hogy 2060-ban már 69 év legyen a nyugdíjkorhatár. Angela Merkel kancellár szóvivője, Steffen Seibert gyorsan közölte, hogy a kormány kitart a mostani korhatáremelési program mellett, ez elég a mai demográfiai folyamatok követésére. A nyugdíj most különösen forró téma, hiszen szeptemberben két tartományban választanak, jövő ősszel pedig parlamenti választás lesz.
A nyugdíj most különösen forró téma, hiszen szeptemberben két tartományban választanak, jövő ősszel pedig parlamenti választás lesz.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.