Idén az első negyedévben 2015 végéhez képest 0,9 százalékponttal emelkedett az eurózóna, és fél százalékponttal csökkent az GDP-arányos adóssága – tette közzé a múlt héten az unió statisztikai hivatala. Az első negyedévben a tagállamok össztartozása az összesített 84,8 százalékára rúgott, ami 3,4 százalékponttal kisebb az egy évvel korábbinál. Az eurózónában is csökkent az adósságállomány, igaz, ott csak 1,4 százalékponttal.
Magyarországon a GDP 77,2 százalékát tette ki az adósságállomány, ez a középmezőnyben van; a legmagasabb az arány a görögöknél (176,3 százalék) és az olaszoknál (135,4 százalék), a legalacsonyabb Luxemburgban és Észtországban (21,8, illetve 9,6 százalék). A magyar adósságráta az elmúlt év végihez képest 1,9 százalékponttal emelkedett, ami az ötödik legnagyobb bővülés az EU-ban. A leginkább a bolgár arány emelkedett az első negyedévben, 3,6 százalékponttal, de az állomány így sem haladja meg a GDP 30,3 százalékát. Éves összevetésben a bolgár arány csak 1,4 százalékponttal emelkedett, míg Magyarországé alig 0,4 százalékponttal.
Az, hogy éves összehasonlításban csökken, az utolsó negyedévhez viszonyítva viszont emelkedik az adósságráta, arra utal, hogy az országok általában a december végi számokat igyekeznek szebbé tenni. Ennek lehet technikai oka is – év elején könnyebb felvenni a hitelt, év végén vannak lejáratok –, ám valószínű, hogy mind többen jönnek rá: ha az EU csak az éves mutatót nézi, akkor érdemes erre koncentrálni.
Magyarország már jó néhány éve él az év végi adósságszám beállításának lehetőségével: a Kincstári Egységes Számlán tartott összeg – különböző módszerek bevetése után – az év végén jelentősen apad, ezzel párhuzamosan csökken a hitelállomány. Az uniós statisztikából úgy tűnik, a módszer nem hungarikum: az országok felénél az év végi szám jobb, és utána nem folytatódik a ráta csökkenése. A 28 uniós ország közül 16-nál nagyobb a negyedéves arány a 2015. véginél – miközben általában az első negyedéves növekedés nagyobb, mint az egész éves.
Bulgária és Magyarország mellett nagy trükkmesternek számít még Belgium (ahol éves szinten 1,4 százalékponttal csökkent, negyedéves összevetésben viszont 3,2 százalékponttal emelkedett az adósság), valamint Málta is (éves 3,3 százalékos csökkenés, negyedéves 1,4 százalékos emelkedés).
