Meglepő lassulás Németországban
Váratlanul lassult augusztusban az infláció irama Németországban. Míg az elemzők úgy gondolták, hogy a júliusi 0,4 százalékos éves ütem 0,5 százalékra gyorsulhatott, a statisztikai hivatal wiesbadeni közleménye szerint az Eurostat módszertanával harmonizáló árindex 0,3 százalékra mérséklődött. Ráadásul júliushoz képest az árak még estek is 0,1 százalékkal. Júliusban a havi összevetésben 0,4 százalékkal még élénkült az infláció. (Az Eurostat szerdán teszi közzé az eurózóna előzetes inflációs adatát, s az elemzők arra számítanak, hogy augusztusban 0,3 százalékkal emelkedtek az árak a júliusi 0,2 százalék után.)
A német inflációs adat mellett az üzleti hangulat is romlott az eurózónában. Ez feladja a leckét az Európai Központi Banknak (EKB), amely a jövő héten tart ülést. Ekkor ismerteti Mario Draghi elnök a stáb új előrejelzését. A jegybank nemrégiben közzétett műhelytanulmánya – amely nem szükségképpen tükrözi a kormányzótanács véleményét – ráadásul kimutatta, hogy az inflációs várakozások is elszakadtak a kétszázalékos céltól, s inkább kötődnek az EKB rövid távú prognózisához.
Carsten Brzeski, az ING vezető közgazdásza kifejtette: továbbra is az energiaárak a meghatározók a német adatban. Hiába drágult az olaj március óta, a korábbi áresések hatása még érvényesül a fogyasztói árakban. Arra számít Brzeski, hogy az EKB egyelőre kivár az esetleges további könnyítések bejelentésével. Törölheti azonban azt a szabályt, hogy az eszközvásárlási program keretében a mérlegébe kerülő államkötvények hozamának magasabbnak kell lennie a betéti kamatnál, amely jelenleg mínusz 0,4 százalék. Erre azért is szükség lehet, mert egyre kevesebb megvásárolható értékpapír kering a piacon.
A Roubini Economics elemzője, Lars Lundqvist szerint kevés eszköze maradt az EKB-nak a gazdaság élénkítésére és az inflációs cél elérésére. A mennyiségi könnyítési programján még finom hangolásokat hajthat végre, de a betéti kamatot a bankszektor sérülékenységének növelése nélkül már nem viheti lejjebb. Meghosszabbíthatja az eszközvásárlási programot a 2017 márciusát követő időszakra, de az EKB így is attól tart, hogy túlzottan nagy szerephez jut a kötvénypiacon.
A Brexit is fékezheti a német exportot idén
Kevesebb mint felére csökkentette a német export idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a BGA: a német nagykereskedelmi, külkereskedelmi és kereskedelmi szolgáltató vállalatok szövetsége áprilisban még 4,5 százalékos bővülést jelzett 2016-ra. Most azonban a BGA elnöke, Anton Börner a Reutersnek adott interjúban kijelentette: idén csak 1,8-2 százalékos exportnövekedés látszik elérhetőnek a tavalyi 6,5 százalék után. Ha pesszimisták vagyunk, akkor az is lehetséges, hogy már 2017-ben stagnálni fog a kivitel – figyelmeztetett Börner. Emögött részben az áll, hogy világszerte jelentősen csökkent a német termékek iránti kereslet, és számos tényező mellett a Brexit is növelte a bizonytalanságot, megnehezítette a beruházási döntéseket. A német külkereskedelmi forgalomra vonatkozó júliusi adatokat a jövő héten teszik közzé. Szakértők szerint ebben jelenhet meg először a brit kilépési döntés hatása: az Egyesült Királyság Németország harmadik legnagyobb exportpiaca, idén az első fél évben az oda irányuló kivitel értéke mintegy 44,8 milliárd euró volt, lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. A német kivitel idei kilátásait azonban nem csak a Brexit árnyékolja be: rossz hatással vannak az amerikai elnökválasztással kapcsolatos bizonytalanságok, a nacionalista mozgalmak európai erősödése és az olyan krízisek, mint a júliusi törökországi puccskísérlet vagy a szíriai háború.
