Nagy bajban lehetünk, ha lassít az Audi

Magyarország járműipari kitettsége már most óriási, ezért igencsak kockázatos a gazdaságpolitika szempontjából, hogy az Audi lassítana a tempón az év végétől. Ugyan a kiesést pótolhatja a Mercedes újabb beruházása, de a függőséget ez biztos tovább növeli – derül ki a Világgazdaság kutakodásából.

A járműgyártás a magyar GDP-hez 4,61 százalékot tett hozzá 2014-ben önmagában is, ám az arány tovább emelkedett tavaly, amikor az ágazat az ipari termelésnek már a 28,6 százalékát adta az előző évi 26 százalék után. A magyar nemzeti összterméknek a feldolgozóipar közel a negyedét teszi ki, és ennek ma már a legjelentősebb szeletét adják az autógyárak. A járműipari ágazat termelése tavaly meghaladta a 7800 milliárd forintot, nagyobb volt, mint az utána következő elektronikaié és az élelmiszeriparé együttvéve. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a negyedik helyen az autóipari beszállítások miatt nagyra nőtt gumi- és műanyagipar áll, akkor láthatóvá kezd válni, mit veszítene az ország, ha a gyárak egyik napról a másikra elköltöznének.

A termelés zömét az Audi, a Mercedes, az Opel és a Suzuki négyese adja – a KSH kimutatása szerint a 250 főnél többet foglalkoztató, kevesebb mint 80 cég viszi a teljes járműipari termelés több mint 93, az export több mint 96 százalékát. Az ágazatban összesen közel százezren dolgoztak, ami az iparban foglalkoztatottaknak alig a 14 százalékát jelenti – az élelmiszergyártásban nagyobb a létszám, de a vendéglátásban is kétszer ennyi  (miközben a hozzáadott érték a járműgyártásénak a hatodát teszi ki). Mindez azt jelenti, hogy az autógyárak teljes kivonulása esetén sem kellene feltétlenül az állástalanság tartós és jelentős növekedésével számolni: valószínűsíthető, hogy az ipar és a gazdaság más szektorai felszívnák a munkaerő-kínálatot – legalábbis a mai állapotukban. Az persze biztos, hogy a járműgyártás kivonulásával nem maradna tartósan feszített a munkaerőpiac sem, ami a bruttó bérnövekedési ütem lassulását hozná. Ez már érzékenyen érintené a költségvetést is.

Az elektronika visszaszorulása

Arra van tapasztalat, hogy mi történik, ha egy ágazat meghatározó szereplői otthagyják Magyarországot. 2005–2006-ban a Flextronics és a Foxconn egyszerre vonultak ki, és több mint ezer munkahelyet szüntettek meg. Ez az elektronikai ipar teljesítményét több mint 120 milliárd forinttal vetette vissza: a 2006-os szintet ugyan 2012-re meghaladta az alágazat, de akkor meg az Elcoteq fejezte be a tevékenységét, illetve a Nokia redukálta jelentősen, így újabb százmilliárd esett ki. Tíz éve az elektronikai iparág az autógyártással majdnem azonos jelentőséggel bírt a magyar gazdaságban – ma labdába se rúg hozzá képest.

A büdzsé jelenleg leginkább az autóiparban foglalkoztatottak után tesz szert bevételre: a magyar adószerkezetben elhanyagolhatóan kicsiny vállalati adót a nagy gyárak számtalan kedvezmény révén csökkentik vagy nullázzák le. A jól fizetett alkalmazottakon azonban (a járműgyártásban 353 ezer forint volt az átlagos havi munkajövedelem január–májusban) szépen keres az állam. Az éves bevétel eléri a 230 milliárd forintot, miközben a megkeresett nettó elköltése után további 40 milliárd forintos áfa is bejön. Ha az állam e bevételnek csak a felétől esik el, és csak a dolgozók 20 százaléka nem talál állást, az akkor is – az egy közmunkásra költött 1,3 millió forint kiadással számolva – éves szinten több mint 140 milliárd forint kiesés a költségvetésnek. És ez csak a közvetlen hatás.

Azt, hogy az autógyárak eltűnése milyen közvetett hatásokkal járna, nem igazán tudja megbecsülni senki. A turizmusra és a mezőgazdaságra számtalan olyan tanulmány készült, amely bemutatja az ágazatok multiplikatív hatásait – és ezzel növeli azok jelentőségét –, a feldolgozóiparra viszont ezt nem nagyon számolták ki. Tény, hogy a járműgyártás – a rendelkezésre álló 2010-es ágazati mérlegek tanúsága és tudásunk alapján is – igencsak importigényes tevékenység, de azért az is látszik, hogy ad megrendeléseket a gumi és a műanyag, valamint a fém alapanyagok gyártásának is. Ez megmutatkozik abban is, hogy ezek az alágazatok vele együtt növekednek. Az kérdés, hogy az autógyárak vinnék-e magukkal a hálózatot, a beszállítók találnának-e más partnert. Az viszont biztos, hogy a GDP vélhetően legalább 5 százalékkal esne, miközben a költségvetési bevételkiesés is nagyobb volna a korábban számoltnál.

És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az átlagosnál gyorsabb autóipari növekedés az, ami felfelé tolja a magyar GDP bővülésének ütemét – e nélkül számolva a nemzeti össztermék bővülése tavaly közel egy százalékponttal lett volna alacsonyabb.