Nem indul be a kínai gazdaság

Rendre a lassulás, legjobb esetben a pangás irányába mutatnak a friss kínai makrogazdasági adatok, beleértve a pénteken közzétett ipari, kiskereskedelmi, beruházási statisztikákat. Az ipari termelés júliusban 6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a kiskereskedelmi forgalom ugyanakkor 10,2 százalékkal bővült, az állóeszköz-beruházások 8,1 százalékkal gyarapodtak az első hét hónapban – mindegyik adat elmaradt az elemzői várakozásoktól. Lefékeződésre utalt a hét elején közzétett júliusi külkereskedelmi mérleg is. Mindezeket a kínai statisztikai hivatal szóvivője úgy kommentálta a BBC szerint, hogy az ország gazdasága még mindig a kiigazítás időszakában van. A hivatal azt is megismételte, hogy a vártnál és a korábbinál gyengébb adatokban közrejátszottak az időjárási katasztrófák is: az ország egyes részeit 1998 óta nem látott áradások sújtották, másutt szokatlan forróság volt.

A folyamatos lassulást azonban nem lehet az időjárással magyarázni – figyelmeztetnek elemzők –, sokkal nagyobb gond a beruházások hiánya, illetve hogy akadozik a nem hatékony állami nagyvállalatok átszervezése. Nem lehet kizárni, hogy a jegybank még idén újabb kamatvágásra kényszerül – ezt utoljára tavaly októberben tette meg –, vagy legalább a kötelező banki tartalékrátát csökkenti. Ez a kínai monetáris politika egyik kedvelt eszköze. A feldolgozóipar teljesítménye várhatóan továbbra is zsugorodik majd a legutóbbi beszerzésimenedzser-indexek alapján, párhuzamosan a fölösleges kapacitások csökkentésével, ami egyébként hosszabb távon jót tesz a gazdaságnak.

A gazdasági döntéshozók előtt azonban így is a jó ideje meglevő dilemma áll: ösztönözzék-e a keresletet olcsó hitelekkel, tovább rontva a vállalatok amúgy is súlyos adóssághelyzetén, vagy inkább fogják vissza az eladósodást és ezzel a gazdaság növekedési ütemét is. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) mindenesetre a vállalati eladósodást emelte ki Kína egyik legsúlyosabb problémájaként most közzétett éves felülvizsgálati jelentésében. A kínai hatóságoknak szigorítaniuk kellene az állami nagyvállalatok büdzséjét – javasolta az IMF –, meg kellene határozni prioritási sorrendjüket, a túlzottan eladósodott cégeket át kellene szervezni vagy fel kellene számolni. Már egy néhány vállalatra kiterjedő program is erős rajtot jelenthetne egy ilyen folyamatban – vélik a valutaalap szakértői.

Összességében a jelentés szerint Kínában folytatódik a fenntartható növekedéshez vezető átalakulási folyamat, sok területen lát az IMF előrehaladást, számos kihívás mellett.

A tavaly 6,9 százalékos növekedés idén 6,6 százalékra lassul a szervezet előrejelzése szerint, részben a magánberuházások gyengélkedése, részben a gyenge külső kereslet miatt. A gazdaság átalakításában értek el előrehaladást, ilyen például a hangsúlyok áthelyezése az iparról a szolgáltatásokra, a beruházásokról a fogyasztásra, de az IMF illetékesei problematikusnak látják – az állami vállalatok helyzete mellett – a pénzügyi irányítás minőségét és a hitelállomány gyors növekedését. Üdvözlendőnek tartják viszont azt a szándékot, hogy kínai vezetés a költségvetési ösztönzést veti be, ha rövid távon meredeken lefékeződik a növekedés, a hasznos fogyasztásélénkítő intézkedések közé sorolja a jelentés a nyugdíjak emelését, a szociális, oktatási és egészségügyi kiadások növelését, a társadalombiztosítási járulék minimumának csökkentését.