Szakadék a béremelkedés és a termelékenység között

Az igen feszes munkaerőpiac hatása továbbra sem szivárog át kínálati vagy keresleti oldalon az inflációs adatokba Magyarországon – állapította meg Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője. A fogyasztói árindex mértéke júliusban 0,3 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest, míg a szezonálisan kiigazított éves maginfláció 1,3 százalékos volt. Az inflációs kilátások azonban az árindex megugrását valószínűsítik, ahogy az olajárak alakulásának bázishatása majd kiesik a megfigyelési időszakból. Montalto előrejelzése szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2-4 százalék közötti célsávjába a maginfláció 2017 júniusában tér vissza (a hivatalos inflációs cél 3 százalék – a szerk.), míg a fogyasztói árindex 2017 nyarán.

Montalto szerint ebben a környezetben az MNB valószínűleg nem változtat a 0,9 százalékos alapkamaton, de a maginflációt 2017 közepéig jellemző stabilitás miatt likviditási változások révén lazább monetáris politika valósulhat meg. A Nomura elemzője itt arra utalt, hogy kiszorítják a jegybankból a bankok pénzét, amelyből az MNB várakozása szerint hitelezni fognak vagy állampapírokat vesznek a pénzintézetek, s lejjebb szeretnék vinni a bankközi Bubor-kamatokat is. A bérnövekedés sem okoz egyelőre inflációt. A háztartások jövedelme az elmúlt hónapokban 10 százalékhoz közeli mértékben növekedett, ami még a válság előtti időszakban sem volt szokványos reálértékben – bár nominálisan láttunk erre példát 2008 előtt. A reálbérek és a termelékenység növekedése közötti különbség most jóval magasabb, mint az elmúlt időszakban – figyelmeztet Montalto –, ami azt valószínűsíti, hogy valamekkora inflációs nyomás megjelenhet majd a gazdaságban. Mint ahogyan az is inflációt okoz, hogy a munkaerőpiac igen feszes: a munkanélküliség ugyanis 1999 óta a legalacsonyabb szinten áll. A háztartások pénzügyi helyzete viszont azt mutatja, hogy továbbra is az adósságok leépítése szívja fel a jövedelmek növekedésének jó részét.

Összességében úgy tűnik, hogy a nagyon feszes munkaerőpiacot a háztartások adósságleépítésének hatása ellensúlyozza. Ha az adósságleépítés időszaka véget ér, és a háztartások már elégedettebbek lesznek a nettó adósságszintjeikkel, akkor alakulhat ki nagyobb hatás a keresletre és az inflációra – véli Montalto, aki szerint ez az időszak azonban még nem jött el.