Zuhanórepülésben a kínai import

A kínai import nagymértékű csökkenése kiábrándította az elemzőket. A vártnál és a júniusi 8,4 százalékosnál is nagyobb, az egy évvel korábbihoz képest 12,5 százalékos júliusi visszaesés azt mutatja, hogy a belső kereslet – kínai mércével mérve – továbbra is gyenge. Nem sokat javult a helyzet az export terén sem, a vámhivatal adatai szerint itt 4,4 százalékos lett a júliusi mínusz az előző havi 4,8 százalékos után. Ez viszont a globális kereslet erőtlenségét, a világgazdaságban uralkodó általános bizonytalanságot tükrözi. A külkereskedelmi többlet több mint 4 milliárd dollárral 52,31 milliárd dollárra nőtt, vagyis az év elején megtapasztalt viharok után ismét visszakúszott 50 milliárd fölé.

Ez azért is jól jön Pekingnek, mert így nem kell nagyon gyengítenie a jüant, ami rosszul venné ki magát a szeptemberben esedékes hangcsui G20-as csúcs előtt – hívta fel a figyelmet egy elemző a The Wall Street Journalnek nyilatkozva. Szakértők korábban is kifejtették már, hogy Kína feltehetően igyekszik majd stabilan tartani monetáris politikáját, illetve a jüan árfolyamát a húszak találkozójáig, hogy emiatt ne érhesse kritika. Korábban gyakran vádolták meg a kínai vezetést, elsősorban az USA részéről, hogy mesterségesen tartja alacsonyan a jüan árfolyamát az export élénkítése érdekében. Donald Trump, a republikánusok elnökjelöltje ezt most is fő érvként hangoztatta, amikor kilátásba helyezett egy Pekinggel szemben folytatandó vámháborút. Júliusban a jüan 0,3 százalékkal értékelődött le a dollárhoz képest, a jegybank pedig arról számolt be, hogy nemzetközi tartalékai 4,1 milliárd dollárral, 3201 milliárdra csökkentek.

A kínai vezetésnek a jüankérdés nélkül is egy sor gyenge adat ismeretében kell készülnie az őszre. Júniusban lassult az állóeszköz-beruházások bővülési üteme, öt hónapja először került a zsugorodást jelző, 50 pont alatti tartományba a hivatalos, elsősorban az állami nagyvállalatok helyzetét tükröző beszerzésimenedzser-index. Ezen túlmenően a kínai kereskedelmi bankoknál a második negyedévben 2009 óta nem látott szintre, 1,81 százalékra emelkedett a nem teljesítő hitelek aránya, márpedig szakértők a vállalati szektor hatalmas adósságállományát tartják a kínai gazdaság egyik leginkább aggasztó problémájának. A vállalati adósság/GDP aránya a kétezres évek eleje óta emelkedik, tavaly év végén már elérte a 164 százalékot (Japánban ez az arány 103 százalék, az USA-ban pedig 67 százalék). Ezt éppenséggel nem segít megoldani a gyengülő külső és belső kereslet. Ráadásul a vállalatoknak a lakosság elöregedésével párhuzamosan mindinkább szembe kell nézniük a munkaerőköltségek növekedésével is.