Ellentétes hatásokat láthatunk a magyar eszközökben, miután a Standard & Poor’s kiemelte Magyarországot a bóvliból – mondta a Világgazdaságnak Korompay Gábor, a Raiffeisen Bank devizakereskedője. Vannak befektetők, akik ezt profitrealizálásra fogják felhasználni, hiszen már jóval korábban, évekkel ezelőtt bevásároltak magyar állampapírokból. „A felminősítést nagyrészt már beárazta a piac, ráadásul a befektetők az elmúlt időszakban minden papírt megvettek, ami egy kis hozamot is ígért” – hangsúlyozta a szakértő.
A profitkivételt ellensúlyozhatja, hogy olyan befektetők jelennek meg állampapírpiacunkon, amelyeknek a politikája eddig nem engedélyezte magyar papírok tartását. Erről az oldalról láthatunk vételi érdeklődést – tette hozzá Korompay. A 3 és 10 év közötti lejáratú állampapírok hozamai 8–13 bázispont közötti mértékben csökkentek hétfőn. Szakértők szerint némi további hozamcsökkenés várható a következő hetekben, ahogy a befektetők átsúlyozzák portfólióikat.
„Konzervatív, európai intézményi befektetők jelenhetnek most meg a magyar kötvénypiacon” – mondta a Világgazdaságnak Forián-Szabó Gergely. A Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója hangsúlyozta: rövid távon azért lehet hatása a felminősítésnek, mert valójában most kerültünk át a befektetésre ajánlott kategóriába. Ehhez ugyanis a Fitch májusi felminősítése nem volt elég, hiszen két nagy hitelminősítőtől kell ilyen osztályzatot szerezni. „Nagy lehetőség van a felminősítésben, mert komoly hozaméhség van Európában” – emelte ki Forián-Szabó Gergely. Várhatók portfólióátrendeződések, amelyek során különböző benchmarkokba bekerülünk ezzel a lépéssel, másokból viszont kikerülünk.
Az S&P döntése nyomán erősödött a forint is, amely hosszabb távon még inkább felértékelődhet Korompay Gábor szerint. Péntek este 310-es szintről 308-ig erősödött a forint az euróval szemben, hétfőn pedig 307 közeli jegyzéseket is láthattunk. A következő fél évben 305-ös szintig kapaszkodhat a magyar deviza – véli a Raiffeisen kereskedője –, de a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem fogja hagyni a felértékelődést. „A sorok között eddig is ki lehetett olvasni, hogy a jegybank nem örülne erősebb forintnak” – emelte ki Korompay. Szerinte az MNB már eddig is tervezett kamatcsökkentést, az S&P lépése azonban megkönnyítette a helyzetüket. Az MNB viszont azt hangsúlyozza folyamatosan, hogy a 0,9 százalékos kamat tartós tartására rendezkedik be.
„A mostani forintárfolyam már eléri az MNB fájdalomküszöbét, emiatt a mai döntés során kicsit vastagabban foghat a jegybank ceruzája” – hangsúlyozta Forián-Szabó Gergely. Ezen azt értette, hogy több likviditást szoríthatnak ki a 3 hónapos jegybanki eszközből. Ez lesz az első kamatdöntő ülés, amelyen az MNB megszab egy határt, hogy a bankok mennyi pénzt parkoltathatnak nála, a likviditás egy része pedig állampapírba vándorolhat. Ezzel úgy lazíthatja a monetáris feltételeket, hogy nem csökkenti az alapkamatot.
Forián-Szabó Gergely szerint lehetséges, hogy később, hónapok múlva kamatcsökkentésen is elgondolkodik majd az MNB, de erre most még biztosan nem kerül sor. Korompay Gábor azt hangsúlyozta, hogy kamatvágással meg tudja fogni a jegybank a forint erősödését, de amíg nem megy 300 alá a kurzus – és várakozása alapján erre nem kerül sor –, addig az MNB-nél sem esnek pánikba.
