Ha az uniós kifizetések mégsem indulnak el, és a kormány más kiadásoknál is a fékre lép, akkor elméletben elképzelhető, hogy az államadósság forintban számolt értéke is kisebb legyen az év végén a tavalyinál – valójában azonban ennek kicsi a valószínűsége. Orbán Viktor kormányfő még az év elején fejezte ki azon óhaját, hogy az ne csak a arányában, hanem nominálisan is csökkenjen. Igaz: akkor még arról volt szó, hogy a kabinet jövőre akár a nullaszázalékos hiányt is elérné, ezzel tartalékot képezve. Azóta azonban a kormányzat fontosabbnak tartott más célokat, és úgy döntött, a korábbinál magasabb hiánnyal és lassúbb adósságcsökkentéssel számol, így a nullás büdzsével együtt a nominális adósságcsökkentés is lekerülni látszott a napirendről. (Miután az államháztartási hiány emeli az adósságot, utóbbi forintban számolt csökkentéséhez nullás vagy ahhoz közeli deficit szükséges.)
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az erre az évre várt GDP-növekedés mellett 73,1 százalékos lenne az államadósság-ráta az év végén, ha a tartozásállomány múlt évi nominális szintje változatlan maradna. (Az Erste a nominális GDP 3,1 százalékos növekedésével kalkulál.) A tavalyi 75,3 százalékos szintet azonban egyetlen előírás szerint sem kell ilyen gyors ütemben mérsékelni. Az – eddig egyébként nem is nagyon emlegetett – legszigorúbb egyhuszados előírása is nagyjából egy százalékpontos mérséklést követelne meg évente.
A földeladásokból származó összeg 0,7-0,8 százalékát jelenti a GDP-nek, így ha azt valóban adósságtörlesztésre használják fel, akkor ez az előírás is könnyedén teljesíthető – véli Ürmössy Gergely, aki szerint ez a helyzet inkább csak nagyobb mozgásteret jelent a kormánynak. A nominális adósságcsökkentés elérésénél ő valószínűbbnek tartja, hogy az Államadósság Kezelő Központ a helyzetet kihasználva jobban felkészül a jövő évi lejáratok finanszírozására. Nem lesz szükség az adósságkibocsátás visszafogására az év végén, hiszen nem kell majd beállítani az adósságmutatót – hangsúlyozza az elemző.
A Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint július végén közel 1400 milliárd forintnyi finanszírozási tartalékkal rendelkezett a büdzsé, miközben idén az utolsó negyedévben még összesen 340 milliárd forintnyi (hosszú)kötvény jár le. Jövőre – a rövid lejáratú diszkontkincstárjegyeken, illetve lakossági kincstárjegyeken felül – körülbelül 1700 milliárd forintot kell visszafizetni, vagyis kényelmes a finanszírozási helyzet, ami még kedvezőbbé válhat.
„Arra számítunk, hogy novemberben a Moody’s is javít az ország besorolásán, ami emelheti a magyar kötvények iránti keresletet” – mondta az elemző, aki szerint nincs ok az erőltetett csökkentésre: piacok bíznak a magyar költségvetési stabilitásban. Amíg a hiány alacsony, és az adósság évről évre csökken, nem igazán kell rossz értékelésekre számolni.
Élénkíthetik a gazdaságot
A kormány így a kényelmes helyzetet a gazdaság élénkítésére használhatja fel. Ha például valóban sikerül hazai forrásból előfinanszírozni az uniós projekteket (a hírek szerint kétezermilliárdnyi támogatást oda is ítéltek), az segíthet a növekedés beindításában, de megjelenik az államadósság növekedésében. Az előfinanszírozás a szabályok szerint a hiányt nem emeli, de az adósságot mindaddig igen, amíg az unió nem fizet. Hasonló lehet a helyzet az őszi gazdaságélénkítő csomag más elemeivel is: a mozgásteret a kabinet akár béremelésekre, akár a járulékok csökkentésére is kihasználhatja.
