Kifogyhatnak az oroszok a félretett olajbevételekből

Elő kell állnia az orosz kormánynak a jövő évi büdzsével ezen a héten, ha tartani akarja magát korábbi szavaihoz, miszerint csak azért vártak még, mert nem akarták befolyásolni a parlamenti választást. Ez pedig vasárnap lezajlott, a kormányzó Egységes Oroszország szempontjából elképesztően sikeresen: már a szavazatok 93 százalékának összeszámolása után kiderült, hogy Vlagyimir Putyin pártjának több mint háromnegyedes, azaz alkotmányozó többsége van a 450 fős állami dumában (2011-ben alig több mint felest szereztek).

Elcsúfítja az eredményt, hogy a többség elfásult: öt éve 60,2 százalékos volt a részvétel, most viszont a 48 százalékot se érte el. A polgárokat az se lelkesítette, hogy pénteken a Standard & Poor’s (S&P) pozitív meglepetést okozott: a hosszú lejáratú, külföldi devizában jegyzett államadósság BB pluszos besorolásán ugyan nem változtatott – maradt a bóvliban –, de a kilátásokat a leminősítést előrevetítő negatívról stabilra változtatta a hitelminősítő. Indoklásuk szerint az orosz gazdaság alkalmazkodik a kettős sokkhoz, vagyis az alacsony olajárakhoz, illetve a nyugati szankciókhoz, 2016–2019-ben is marad az alacsony kormányzati adóteher. Idén még 1 százalékkal zsugorodhat a GDP, a következő három évben azonban átlag 1,6 százalékos növekedésre számítanak. A tőkekiáramlás idén mintegy 40 milliárd dollárra zsugorodik a 2014-ben, az olajárak, illetve a rubel összeomlásának évében látott 140 milliárdról. A folyó fizetési mérleg többlete elérheti a GDP 3,8 százalékát, így az ország nemzetközi tartalékai ismét nőhetnek.

Utóbbira szükség is volna, hiszen az elmúlt két évben a kormány rájárt a magas olajárak idején költségvetési célokra félretett tartalékalapra: idén szeptember elején a pénzügyminisztérium adatai szerint 32,2 milliárd dollár volt benne, szemben a 2014. szeptemberi 91,7 milliárddal. A jelenlegi tempó mellett az alap 2017 közepére kimerülhet – idézte a CNN Money az Institute of International Finance (IIF) vezető közgazdászának elemzését. (Az idei orosz büdzsét 50 dollár/hordós olajárra alapozták, de az első nyolc hónapban 43 dollár alatt maradt az átlagár. Most a kormányzati bevételek 37 százaléka származik az olaj- és gázszektorból, két éve ez mintegy 50 százalék volt.) A kormány hozzányúlhat a jóléti célokat szolgáló alaphoz is, amelyből elvileg a jövőbeli nyugdíjkifizetéseket is finanszíroznák. Ebben több mint 70 milliárd dollár van, de mint az IIF szakértője felhívta a figyelmet, a benne levő eszközök kevésbé likvidek.

A jegybanki tartalékai jelenleg 395 milliárd dollárra rúgnak: három évvel ezelőtt még 524 milliárdon ültek, aztán két év alatt több mint 140 milliárdot kellett elégetni a rubel védelmére. Idén a tartalék terhére folytatott intervenciók helyett inkább carry trade ügyletekben vásárolt a központi bank rubelt, aminek eredményeképpen év eleje óta 13 százalékkal erősödött az orosz fizetőeszköz a dollárral szemben (most 65 rubel körül van az árfolyam). A költségvetési problémákat azonban ez nem oldja meg: az államháztartás hiánya idén az S&P szerint elérheti a GDP 4,1 százalékát a tavalyi 3,5 százalék után. Ez a ráta a 2016–2019 között átlag 3,3 százalékra csökkenhet, ha a kormány folytatja a költségvetési konszolidációt – véli a hitelminősítő.

Az államfő mindenesetre azonnal megszólalt a hatalmas választási győzelem után: a kormány ne alkalmazzon sokkterápiát – figyelmeztetett Putyin –, és ne hárítsa át a polgárokra a gazdasági reform terheit.