Ne okozz bajt - ezt üzente az IMF vezére

Ne okozz bajt – ezt az üzenetet vitte a Northwestern Egyetemre Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója a Világbankkal közösen szervezendő őszi nagy találkozó előtt. A mondandója ennél természetesen több volt, de az IMF vezetőit láthatóan aggasztja a globalizációellenes hangulat, amely különösen a fejlett országokban terjed.

Lagarde szerint nagy hiba volna a lassan növekvő és törékeny helyzetben lévő világgazdaságot még a kereskedelmi elzárkózás gyakorlatával is megterhelni. Márpedig a protekcionista intézkedésekből egyre többet tartanak számon az elemzők, holott a második világháború után éppen az hozta a nagy fellendülést, hogy a világkereskedelem bővülési üteme kétszeresen meghaladta a globális növekedését. Mára viszont az alá esett. A másik súlyos kérdés a jövedelmi egyenlőtlenség témaköre: egyre többen érzik úgy, megint csak a fejlett régióban, hogy a reáljövedelmük csökken, vagy alig nő. A prosperitásnak ki kellene terjednie a társadalom minden részére, az egyik eszköz, amely ezt elősegíthetné, az az oktatás – a minőségi oktatáshoz az alacsonyabb jövedelműeknek is hozzá kell jutniuk.

A nemzetközi pénzügyi intézmények őszi ülésszaka előtt kerül sor egy, a világgazdasági súlyponteltolódásokat tükröző, már korábban bejelentett lépésre: október elsejétől a dollár, az euró, az angol font és a japán jen mellett a kínai jüan is ott lesz a különleges lehívási jogok (SDR), vagyis az IMF elszámolási egységének a kosarában. Lagarde kifejtette: Kína átalakulása üdvözlendő, de egyben a világgazdaságot kissé megterhelő folyamat, még akkor is, ha a növekedési üteme erőteljes, 6 százalék körüli marad.

Az IMF közzétett egy vitaanyagot is, amely szerint az alacsony növekedés, infláció és kamat, illetve magas adósság korszakában nem fogytak el az élénkítés szolgálatába állítható eszközök, ám mindegyiket egyszerre be kell vetni. A monetáris politikának lazának kell maradnia, az alacsony kamatkörnyezetben könnyebb állami beruházások révén hitelből finanszírozni infrastrukturális beruházásokat, az utak, a repülőterek, az energiahálózatok és az internetszolgáltatások korszerűsítését. Strukturális reformokra is szükség van, országonként eltérő mértékben. A vitaanyag, amelyet többek között Maurice Obstfeld, az IMF vezető közgazdásza jegyez, azt sugallja, hogy csak átfogó gazdaságpolitika segíthet, vagyis a monetáris, a fiskális és a szerkezeti politika logikus összehangolása nyomán társadalmilag egyenlőbb és lendületesebb növekedési pályára lehetne állni, jó esetben nemzetközi egyeztetések keretében.