Tovább gyorsulhat a fizetésemelkedés

Annyira feszessé vált a magyar hogy a vállalatok egyre nehezebben tudnak létszámot bővíteni, pedig a felmérések szerint a jövőben tovább növekszik a cégek munkaerő-kereslete – állapította meg a szeptemberi inflációs jelentésében az MNB. Ebben a helyzetben a jegybank szerint a legfontosabb feladat a potenciálisan bevonható munkavállalói tartalék felkutatása. A jelentés szerint a munkanélkülieken (a második negyedévben 234 ezer fő) kívül főként az inaktívak körében lehetnek még tartalékok. Utóbbiak közül elsősorban az úgynevezett passzív álláskeresők jöhetnek szóba, akik jelenleg valamilyen okból nem keresnek állást, de munkába tudnának állni két héten belül. Nem is olyan kicsi ez a tábor, hiszen a passzív álláskeresők száma a második negyedévben 123 ezer főre rúgott.

Az inaktívak közül a bevonható munkaerő-tartalék nagy része a keleti és a Budapest környéki megyékben él, többnyire alapfokú, illetve középfokú szakképesítéssel rendelkeznek, több mint 80 százalékuk 25 év feletti. Ám a jegybank szerint kérdéses, hogy a fellelhető tartalék minőségi és földrajzi összetétele megfelel-e a vállalatok igényeinek. Az is kérdéses, hogy a közfoglalkoztatottak mennyiben jelentenek tartalékot, hiszen egyelőre alacsony hatásfokkal sikerült csak visszaterelni őket az elsődleges munkaerőpiacra, de legalább nem kopott a munkatapasztalatuk – állapította meg az MNB.

Részben a feszes munkaerőpiaci viszonyok miatt az idén gyorsabban növekedtek a bérek a versenyszférában, mint a korábbi években. Sőt, a jegybank arra számít, hogy ez a trend a jövőben erősödni fog, és tovább élesedik a bérverseny mind a vállalatok, mind a szektorok között. A szakértők ennek ellenére nem aggódnak amiatt, hogy a bérköltségek tartós növekedése összességében rontja az ország versenyképességét. „A humán tőke itt tartásának sokkal jelentősebb versenyképesség-javító hatása, mint a béremelések versenyképesség-csökkentő hatása” – magyarázta lapunk kérdésére Balatoni András, a jegybank igazgatója. „Nem gondoljuk, hogy a béremelés befolyásolná a magyar gazdaság exportverseny-képességét” – tette hozzá a szakértő, aki arra is rámutatott, hogy a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában nem is szerepel bérindex. 

„Az EU-n belül a képzett munkaerő az alacsonyabb bérszínvonalú gazdaságokból a magasabb felé áramlik. Aki ezt a folyamatot nem képes lassítani, megállítani, annak nem lesz lehetősége belépni a negyedik ipari forradalom korszakába, ahol az innovatív, kreatív munkaerő iránt lesz a legnagyobb igény” – érvelt Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója. Szerinte éppen emiatt alapvetően megváltozott az, amit a bérek és a versenyképesség kérdésében a 90-es évek óta a magyar gazdaság elemzésével foglalkozók gondoltak. Vagyis már nem az alacsony költségek melletti foglalkoztatás és a külföldi működőtőke beáramlása lehet a felzárkózás motorja, hanem a technológiai forradalom elvárásainak és a megváltozott termelési struktúráknak való megfelelés, aminek szükséges fejleménye a most látott béremelés. Balatoni András hozzátette: Magyarországnak most kell átállnia a hatékonyság vezette növekedési modellről az innovációvezéreltre, hiszen jelenleg épp a kettő között vagyunk.