Adósságcsökkentés, Nobel-díj nélkül

Még a Nemzetközi Valutaalap tisztviselői is Magyarországot dicsérték a Világbank és az IMF közgyűlésén – lelkendezett Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója pénteki sajtótájékoztatóján, miután húsz bankkal és befektetővel találkozott Washingtonban. Ők mind kedvezően látják a magyar folyamatokat, és az egyik valutalapos szakértő még azt is megosztotta Barczával, hogy fel fogják használni a magyar válságkezelési tapasztalatokat a tanácsadásaik során, pedig korábban kritikusan szemlélték a hazai folyamatokat. (Orbán Viktor kormánya még 2010-ben vált meg az IMF-től, és a korábbi valutaalapos ajánlásokkal ellentétes gazdaságpolitikát folytatott.)

Sokan nagy bejelentést vártak az adósságkezelés kapcsán Barczától, aki nyíltan nem utalt hatalmas fordulatra, annyit azonban elárult, hogy a következő években már kibocsáthatnak devizakötvényeket is. Erre tavaly nem volt példa, idén pedig csak egy jelképes összegű jüankötvényt dobtak piacra. Azután lehet ennek tere, hogy két hitelminősítő is a befektetésre ajánlott sávba minősítette fel Magyarországot az eddigi bóvliból – aminek hatására közvetlenül minden hónapban 1 milliárd forintot spórolunk meg –, bár hangsúlyozta, az adósság devizaarányának csökkentésére törekszenek.

Barcza jelzése szerint az idei év végére 26 százalékra csökkenhet az adósság devizaaránya, amire az év elején mért 30 százalék feletti szintről mérséklődhet. Emlékeztetett, 2011-ben még az adósság több mint fele külföldi devizában volt nyilvántartva, ennek csökkentése miatt azonban ma már kevésbé vagyunk sérülékenyek. Az új devizaadósság kibocsátása iránti igény a felminősítésünk után megnőtt, így a következő években euróban, amerikai dollárban, japán jenben vagy kínai jüanban is eladósodhatunk. A Paks II. hitel lecserélésére vonatkozó kérdésünkre hangsúlyozta, hogy van lehetőség az előtörlesztésre a szerződés szerint. A letelepedési kötvények felröppent felülvizsgálatával kapcsolatos kérdésünkre hangsúlyozta: ők a törvény szerint járnak el, ez is biztonságot ad az országnak, mert nem visszaváltható kötvények, vagyis a lejáratig tartani kell.

Barcza nagy eredménynek nevezte, hogy a lakosságnál van az adósság egyötöde, ami szintén csökkenti a sérülékenységet. Sokan azt mondják, hogy a lakossági állampapírok túl drágák, mert magas hozamot ígérnek, de szerinte ez nem gond, mert a lakossági kötvények nem növelik a külső adósságot, hiszen teljes egészében belföldi szereplők kezében vannak. Azzal érvelt, hogy ha ez az 5000 milliárdnyi papír nem a lakosságnál lenne, hanem befektetőknél, akkor ennyivel több kötvényt kellett volna nekik eladni, azt pedig senki sem gondolhatja, hogy ebben az esetben ilyen alacsonyak lennének a hozamok a nagybani piacon.

„Nem gondolom, hogy Nobel-díjat fogok kapni, amiért felszeleteltük több kisebb állampapírpiacra a teljes adósságot, de biztonságosabb lett a finanszírozás” – mondta Barcza, akinek a prognózisa szerint a 2015-ös 74,7 százalékról az idei év végére 73-74 százalék közé csökkenhet a GDP-arányos államadósság. Ezt segíti az alacsony költségvetési hiány és az olcsóbb finanszírozás is, idén már csak átlagosan 2 százalékos kamatot kell fizetnie az országnak a hitelfelvételért, miközben ez korábban 5-6 százalék volt. Igaz, kiemelte azt is, hogy a reálkamat az igazán fontos, utalva a mostani, infláció nélküli időkre. Arról a nemzetközi tendenciáról már nem beszélt, hogy sok nyugati ország gyakorlatilag 0 százalék körüli, többen pedig negatív kamatra tudnak hitelt felvenni.