Egyelőre nem tudni pontosan, hány társaság készíti jövőre már a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján a beszámolóit – az adóhatóság lapzártánkig nem válaszolt kérdésünkre. A határidő péntek volt: eddig kellett azoknak a cégeknek bejelenteniük átállási szándékukat, amelyek már csak az IFRS szerint kívánnak könyvelni jövőre. A tavaly novemberben elfogadott, majd kissé módosított jogszabály szerint 2017-től csak a tőzsdén szereplő társaságoknak kötelező az áttérés, a hitelintézetek számára a határidő 2018, ám önkéntesen már jövőre léphetnek, csakúgy, mint azok a vállalatok, amelyeknél az anyavállalat IFRS szerint könyvel.
Választható a rendszer még a jegybank felügyelete alá tartozó cégeknél és a külföldi székhelyű társaságok magyarországi fióktelepeinél is. Ám az átállás nem csak egyetlen tollvonást jelent: annak a társaságnak, amely jövőre IFRS szerint könyvel, az idei mérlegét is el kell készítenie eszerint is.
Az IFRS bevezetésének – valójában hazai teljes elfogadásának – célja az adminisztrációs terhek csökkentése volt: így megszűnik a duplikált könyvvezetés, nem kell a magyar és a nemzetközi szabványok szerint is elkészíteni a mérleget. A nemzetközi rendszerben készített mérleg összehasonlítható más társaságokéval, ami például egy befektető számára is átláthatóbbá teszi a cég működését – ez egy tőkebevonáskor sokat számíthat.
Ugyanakkor az, ami a vállalkozóknak tehercsökkenés, a magyar hatóságoknak többletfeladatot jelent. Az adóhivatalnak például olyan bizonylatokat is kellett készítenie, amelyek alkalmasak a nemzetközi mérlegeken alapuló bevallásokra, és a szakembereit is át kellett képeznie arra, hogy az ellenőrzésekkor a nemzetközi számvitel szerint készülő mérlegekkel is megbirkózzanak. Kónya Zsolt hangsúlyozta: a Központi Statisztikai Hivatalnak és a Magyar Nemzeti Banknak is lesz feladata ezzel, hiszen például a statisztikákban is eltérést okozhat a váltás, ha az érintett szektorban működő cégek egy része a nemzetközi, míg a másik fele a magyar számvitel szerint könyvel majd jövőre.
