BUX 43,662.95
-1.10%
BUMIX 3,808.63
+0.43%
CETOP20 1,884.01
+0.01%
OTP 9,358
-1.70%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-0.29%
0.00%
ZWACK 17,500
+1.16%
0.00%
ANY 1,565
-0.95%
RABA 1,120
+1.82%
0.00%
+0.78%
0.00%
+1.43%
-1.17%
-6.53%
+0.90%
0.00%
+0.43%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,886
-2.30%
+0.39%
ALTEO 2,950
+3.51%
0.00%
+0.22%
0.00%
-5.08%
+0.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
-0.44%
+0.51%
+0.43%
-1.21%
-2.86%
+1.93%
+0.92%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Bajba kerülhetnek a statisztikusok

Egyelőre nem tudni pontosan, hány társaság készíti jövőre már a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján a beszámolóit – az adóhatóság lapzártánkig nem válaszolt kérdésünkre. A határidő péntek volt: eddig kellett azoknak a cégeknek bejelenteniük átállási szándékukat, amelyek már csak az IFRS szerint kívánnak könyvelni jövőre. A tavaly novemberben elfogadott, majd kissé módosított jogszabály szerint 2017-től csak a tőzsdén szereplő társaságoknak kötelező az áttérés, a hitelintézetek számára a határidő 2018, ám önkéntesen már jövőre léphetnek, csakúgy, mint azok a vállalatok, amelyeknél az anyavállalat IFRS szerint könyvel.

Választható a rendszer még a jegybank felügyelete alá tartozó cégeknél és a külföldi székhelyű társaságok magyarországi fióktelepeinél is. Ám az átállás nem csak egyetlen tollvonást jelent: annak a társaságnak, amely jövőre IFRS szerint könyvel, az idei mérlegét is el kell készítenie eszerint is.

Kónya Zsolt, az EY pénzügyi számviteli tanácsadási szolgáltatások üzletág vezetője szerint a tőzsdei társaságokon kívül a nemzetközi számviteli rendszereket eddig alkalmazó, ebből a szempontból felkészültebb bankok és biztosítók mellett sok közepes és nagyvállalat is bejelenthette áttérési szándékát. Azokról a cégekről lehet szó, amelyek, ha maguk nem is készítettek IFRS-alapú mérlegbeszámolókat, eszerinti jelentéseket adtak le az anyacégeiknek. Elképzelhető, hogy ezeknek a száma meghaladja majd a most áttérő tőzsdei cégekét és pénzügyi vállalkozásokét is – vélte a szakértő.

Az IFRS bevezetésének – valójában hazai teljes elfogadásának – célja az adminisztrációs terhek csökkentése volt: így megszűnik a duplikált könyvvezetés, nem kell a magyar és a nemzetközi szabványok szerint is elkészíteni a mérleget. A nemzetközi rendszerben készített mérleg összehasonlítható más társaságokéval, ami például egy befektető számára is átláthatóbbá teszi a cég működését – ez egy tőkebevonáskor sokat számíthat.

Ugyanakkor az, ami a vállalkozóknak tehercsökkenés, a magyar hatóságoknak többletfeladatot jelent. Az adóhivatalnak például olyan bizonylatokat is kellett készítenie, amelyek alkalmasak a nemzetközi mérlegeken alapuló bevallásokra, és a szakembereit is át kellett képeznie arra, hogy az ellenőrzésekkor a nemzetközi számvitel szerint készülő mérlegekkel is megbirkózzanak. Kónya Zsolt hangsúlyozta: a Központi Statisztikai Hivatalnak és a Magyar Nemzeti Banknak is lesz feladata ezzel, hiszen például a statisztikákban is eltérést okozhat a váltás, ha az érintett szektorban működő cégek egy része a nemzetközi, míg a másik fele a magyar számvitel szerint könyvel majd jövőre.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek