Csökkent hazánk sérülékenysége

Egyre kisebb a magyar gazdaság pénzügyi sérülékenysége, és az ország finanszírozási képessége sokkal jobb a környező országokénál – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentéséből. Az első fél év folyamatairól szóló fizetési mérleg szerint az egyensúlyi helyzetünket erősíti a magas külkereskedelmi többlet, a jövedelemáramlások javulása, és nagyrészt ellensúlyozza azt, hogy kevesebb EU-forrás érkezett Magyarországra.

A magyar gazdaság négy negyedéves külső finanszírozási képessége magas szinten, a GDP 7,5 százaléka körül stabilizálódott, míg a folyó fizetési mérleg többlete 4,5 százalékra emelkedett. Március és június között a külső finanszírozási képesség meghaladta az 1,8 milliárd euró­t, amit elsősorban a folyó fizetési mérleg magas többlete határozott meg.

Mindezt leginkább az exportnak köszönhetjük, és egyre kevésbé az EU-transzfereknek. Az áruegyenleg többlete a javuló cserearányok mellett a bővülő gépipari termeléssel összhangban emelkedő export hatására jelentősen növekedett, és megközelítette a szolgáltatásegyenleg továbbra is magas aktívumát. A szolgáltatások kivitelének tartósan magas szintjét a szállítási szolgáltatások és a turizmus jelentős bevétele, valamint a Magyarországon működő szolgáltató központok (SSC-k) működése támogatta.

Az adósság jellegű források 1,1 milliárd eurós csökkenése végső soron az EU-transzferekhez, a külföldiek állampapír-eladásához és a vállalatok jelentős exportbevétele melletti adósságcsökkenéséhez köthető. Az idei első két negyedévében összesen 300-350 millió eurós uniós forrásfelhasználás történt, így a négy negyedéves adatok alapján összességében mérsékelt, 4,6 milliárd euró EU-transzferfelhasználás valósult meg, ami érdemben elmarad az előző évek magas értékétől.

A második negyedévben ezzel párhuzamosan tovább csökkentek az ország külső adósságmutatói: a nettó külső adósság közel 2 százalékponttal, a GDP 23 százalékára, míg a bruttó külső adósság 73 százalékra mérséklődött. A bruttó külső adósság csökkenéséhez elsősorban a külföldiek állampapír-állományának további mérséklődése és az EU-hitelből fennmaradt utolsó részlet törlesztése járult hozzá.

Mégsem csökkent az FDI

A közvetlen tőkebefektetések tavaly 0,4 milliárd euróval bővültek a revíziók hatására – miután beérkeztek a vállalati kérdőívek –, miközben az eddigi adatok 0,9 milliárd eurós visszaesést mutattak. A külföldi tulajdonú vállalatok magasabb profitja azt is jelentette, hogy a közvetlentőke-befektetéseken belül a jövedelmek újrabefektetése – vagyis az osztalékként ki nem fizetett jövedelem – megnőtt, ami a közvetlentőke-befektetések emelkedésével járt. Az idei második negyedévben azonban a szezonálisan szokásos osztalékfizetésekhez kötődően mintegy 0,6 milliárd euróval mérséklődtek a befektetések.