Hiánytalan a költségvetés

A kormány felelős gazdaságpolitikájának köszöni a Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy szeptember végére gyakorlatilag nullára csökkent a költségvetés hiánya, ám közleményéből az is kiderül, hogy azért Brüsszelnek is illene hálásnak lenni. Az NGM gyorsjelentése szerint szeptember végére 2,4 milliárd forintra csökkent az államháztartás központi alrendszerében a deficit, ilyen alacsony pénzforgalmi egyenlegre a harmadik negyedév végén soha nem volt még példa, amióta a számokat közlik.
A szaktárca kormányzati eredményeket dicsőítő közleménye arról nem igazán szól, mi volt az oka a váratlanul magas 271,6 milliárd forintos többletnek szeptemberben. A kilencedik hónap általában nem rossz a költségvetésben, az elmúlt években nullához közelítő volt ilyenkor a deficit, vagy kismértékű szufficit is kialakult – ám ilyen mértékű többletre nem igazán volt példa. Az NGM közleményének magyarázata szerint egyrészt „az Európai Unió a nemzeti büdzsének most téríti meg” a tavalyi uniós kifizetéseket, másrészt az idei magasabb bevételek és alacsonyabb kiadások indokolják a jobb teljesítményt.
A büdzsé eddig sem állt rosszul: az év egészében szinte minden hónapban megdőltek a rekordok, csak június–júliusban alakult ki a szokásoshoz legalább valamelyest közelítő deficit. Augusztus végén azonban nem várt pozitív egyenleggel zárt a központi alrendszer, alapvetően négy okból. Egyrészt az uniós kiutalások maradtak visszafogottak, ami azért nem annyira jó hír: azt jelenti, hogy az ígéretek ellenére sem sikerült beindítani a pénzosztást, ami a gazdasági növekedésre gyakorolhat majd negatív hatást. Ugyanakkor a magasabb ütemű bérnövekedés is nagyobb bevételeket generált, ez azért kedvezőbb a bővülésre nézve is. Az igazi magyarázat azonban az augusztusi 190 milliárdos többletre azonban az, hogy a General Electric mintegy 70 milliárdos extrabefizetése mellett Brüsszel 153 milliárd forintos támogatást utalt át – e két egyszeri tétel nélkül a hiány a szokásosnak megfelelő lett volna.
A GE az adóhitel-rendelkezésekkel élve Magyarországon számolja el az Alstom energetikai üzletágának megvásárlásán keletkező négyezermilliárdos profitját. Így két év alatt nyolc részletben fizet ki 500 milliárdot, ami igen kedvező helyzetbe hozza idén és jövőre a büdzsét. Az EU pedig most fizeti ki a tavaly visszatartott közel 600 milliárd forintot – vélhetően egy újabb részlet megérkezése javította fel ennyire a szeptemberi számokat is.
Adorján Richárd költségvetésért felelős helyettes államtitkár az adatokat kommentálva az M1-en arról beszélt, hogy a bevételeket növelték a 2014–2020-as uniós programokra érkező előlegek is. Jelezte, hogy a kifizetések a következő hónapokban fognak felfutni, ekkor jutnak el az uniós előlegek a kedvezményezettekhez (vagyis a hiány így jelentősen növekedhet a következő időszakban). Adorján mindenesetre nyilatkozatában bizakodónak tűnt, és azt hangsúlyozta, hogy a 2 százalékról nemrég 1,7 százalékra levitt új uniós hiánycél nemcsak teljesíthető, de „komoly pozitív kockázatok vannak, azaz a hiány jobb is lehet ezeknél az értékeknél”. A piaci várakozások már most is 1 százaléknál tartanak.