Hiányzik a deficit az államháztartásból

Csaknem eltűnt a hiány az államháztartásból félévkor, az adósság forintban számolva is majdnem kevesebb volt a tavalyinál – az uniós kimutatások szerint is minden tervezettnél jobban áll a költségvetés. Azt már a havonta kiadott pénzforgalmi adatokból is lehetett tudni, hogy az év eddigi részében minden rekordot megdöntött a büdzsé: az alacsony hiány nagyrészt az uniós ciklusváltásból és a General Electric (GE) extrabefizetésének eredménye, de a gyorsabb bérnövekedés miatt emelkedő járulékbevételek és a kisebb kamatfizetés is szerepet játszik benne. Nem túl nagy meglepetésre most az is kiderült, hogy mindez az uniós elszámolású statisztikában is megjelenik.

A Központi Statisztikai Hivatal hétfőn publikált jelentése szerint a kormányzati szektor első féléves hiánya 122,8 milliárd forint volt, ami a GDP 0,72 százalékát tette ki – ez az uniós statisztikai módszertan hazai bevezetése óta a második legjobb féléves eredmény. A kimutatásból az is látszik, hogy mekkora szerepe volt a hiánycsökkentésben az uniós költések leállásának: a beruházási kiadások ugyanis emiatt közel 50 százalékkal – 377 milliárddal – estek az első fél évben, és ez a hiánycsökkentés legnagyobb részét megmagyarázza. A kamatkiadásoknál 33 milliárd a megtakarítás az első fél évben a tavalyihoz képest. Kiegyenlítettebb a bevételi oldal: a társadalombiztosítási hozzájárulások 163,8 milliárd forinttal (7,6 százalékkal) nagyobbak, míg leginkább „a növekedési adóhitel igénybevevőitől érkező befizetések” (vagyis a GE) miatt 140,5 milliárddal nőttek a jövedelmek adójából származó összegek. (A céges profitadó is ide számít, nem csak az szja.)

Az alacsony hiány eredményeként az adósság is jól áll. A Magyar Nemzeti Bank szintén tegnap megjelent adatai szerint az első fél év végén az államháztartás bruttó tartozása 25 907 milliárd forint volt, ami a számított GDP-nek a 75,6 százaléka. Ez sokkal jobb eredmény a vártnál, az adósságállomány ugyanis csak 506 milliárd forinttal nagyobb a tavaly év véginél, míg az elmúlt év féléves adatánál alig 21,3 milliárd forinttal volt magasabb. Ez magában rejti a nominális adósságcsökkentés lehetőségét is, vagyis azt, hogy az év végére a forintban számolt tartozásállomány akár kisebb legyen a tavalyinál.

Akárhogy lesz is, az már szinte biztos, hogy az adósságmutató csökkenni fog – ráadásul az éppen most mérsékelthez képest. Miután a KSH felülvizsgálta a 2015-ös nominális GDP-számokat a hiány és adósságmutatók is kedvezőbbek lettek, így a deficit 1,6, az adósság pedig 74,6 százaléka lett a nemzeti összterméknek. A most kimutatott második negyedéves 75,6 százalékot azonban még a régebbi GDP-re számolták, vagyis a tavaly év végi 75,4 százalékos adattal érdemes összevetni. Mindez annyit jelent: az adósságmutató bőven a most csökkentett tavalyi adat alá kerülhet.

Előjelek

Az ideinél jobban csak 2000-ben állt a kormány: az első Orbán-kabinet akkor a nemzeti össztermék 0,71 százalékát elérő, alig 45,3 milliárdos hiányt ért el. Ez akár rossz előjel is lehet: az ezredfordulón az addig konzervatív gazdaságpolitikát követő kormány éppen ebben az évben döntött a lazítás megkezdése mellett. Tizenhat éve az eredetileg kitűzött 3 százalékos hiánycélt érték el, majd a rákövetkező esztendő 4,1 százalékos deficitje után jött az ígéretekkel teli választási év, ezt követően a 13. havi nyugdíj és közalkalmazotti béremelések. A hiány tíz éven át 2013-ig nem ment 3 százalék alá, óriási erőfeszítés volt 5 százalék alatt tartani, miközben az államadósság elérte a GDP 80 százalékát.