Még jobban teljesített a magyar gazdaság az elmúlt években, mint korábban hittük, a költségvetési hiány és a GDP-arányos államadósság is alacsonyabb volt az eddig ismert adatoknál. A túlzotthiány-eljárás (EDP) keretében készített jelentés szerint a magyar gazdaság 2014-ben 4 százalékkal, tavaly pedig 3,1 százalékkal növekedett. Ez rendre 0,3, illetve 0,2 százalékpontos GDP-revíziónak felel meg, eszerint utoljára 2005-ben láthattunk olyan magas növekedést, mint 2014-ben.
A revíziót három tényezővel indokolja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Habár a Nemzetgazdasági Minisztérium – mint közleményükből kitűnik – a magyar reformok működését látja a nagyobb növekedés mögött, az adatok leginkább statisztikai megfontolások miatt módosultak. Az egyik az, hogy a hivatalban már nemcsak a pénzváltók konverziós díját (a vételi és az eladási árfolyam közötti különbségből realizált hasznot), hanem a bankok hasonló tevékenységét is bele tudják számítani a GDP-be, ami 80-90 milliárd forint közötti összeget jelentett az elmúlt években. Eddig nem volt ilyen adatuk, de most már beletartozik a hitelintézetek kibocsátásába.
A „külföldre fizetett munkavállalói jövedelem” visszanyesése is szerepet játszott. A KSH ugyanis eddig nem rezidens munkavállalóként tekintett olyanokra, akik az új módszerrel már rezidensek. Azokat ugyanis, akik családi kedvezményt vettek igénybe, mezőgazdasági őstermelők vagy éppen egyéni vállalkozók, kivették azoknak a táborából, akik feltehetően egy évnél rövidebb ideig vannak Magyarországon, ezek a munkák, illetve kedvezmények ugyanis arra utalnak, hogy az érintettek régóta itt élnek. Mindez 2011 és 2014 között évente 50-60 milliárd közötti összeggel támogatta a bruttó nemzeti jövedelmet (GNI).
A legnagyobb hatása a gazdaságra mégis az adatok véglegesítésének, „a 2013. évi forrásfelhasználás-táblák integrálásának”, adatjavításoknak volt. Ez 2013-ban csaknem 30 milliárd forinttal, 2014-ben pedig 186 milliárd forinttal módosította felfele a bruttó hazai terméket. (Egy revízió ugyanúgy képes lefelé, mint felfelé módosítani az adatokat; az elmúlt években ez utóbbi történt.)
Mindezek miatt gyorsabban nőtt a GDP, nemcsak volumenében, hanem nominálisan is: tavaly már csaknem 34 ezer milliárd forintot tett ki, így a költségvetési hiány csak 1,6 százalékos volt. Ebből pedig 74,7 százalékos államadósság adódik 2015 végére, ami 0,6 százalékponttal alacsonyabb az eddig ismertnél. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az adatokat úgy kommentálta, hogy Magyarország egyre közelebb kerül az ideális egyensúlyi állapothoz, amelyben az államháztartás hiány nélkül működik.
Miután a nominális GDP magasabb a korábban közöltnél, elemzők szerint az idei évre is kedvező hatása lehet a revízióknak. A büdzsé már így is jól áll idén – augusztusig minden eddiginél alacsonyabb, 274 milliárdos hiányt halmozott fel a központi költségvetés –, a friss számok tükrében pedig úgy tűnik, hogy még nagyobb tere van a kormánynak a gazdasági növekedés élénkítésére. Ha ezt nem teszi meg, akkor a 2 százalékos célnál jóval alacsonyabb lehet a deficit.
Elemzők szerint a mostani revízióval hamarabb érhetjük el a 70 százalékos GDP-arányos államadósságot, habár felhívják a figyelmet arra is, hogy az Eximbank elszámolása ügyében még van vita a KSH és az Eurostat között. Ha nem a magyar hatóságoknak lesz igazuk, és bele kell venni a gazdálkodásba az Eximet, akkor az 2 százalékponttal is megdobhatja az adósságrátát. Ennek azonban az adósság dinamikájára nem lesz hatása, legfeljebb a szintet emelheti – ha az Eurostat álláspontja győz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.