A tavalyi 3,1 százalékos növekedés után idén csak 2,2 százalékos bővülésre számít a Pénzügykutató, és a beruházások drámai, tízszázalékos visszaesését vetíti előre. Jövőre azonban újra gyorsíthat a gazdaság, és élénkülhetnek a beruházások is, ahogy egyre több forrás érkezhet Brüsszelből.
A kutatók szerint az első fél év igazolta azt a feltevést, hogy a magyar gazdaság kizárólag az uniós támogatásokból táplálkozik, s mihelyt elapadnak e források, megtorpan a növekedés. A környező országokénál is nagyobb függőség veszélyét csak fokozza a források pazarló, korrupcióval terhelt felhasználása, ami akadályozza a versenyképes kapacitások létrejöttét és a magyar gazdaság felzárkózását. Sőt, a régiós versenytársakhoz képest egyre nagyobb a lemaradás.
nélkül Várhegyi Éva tudományos tanácsadó szerint 0,5-1 százalékos növekedést érhetne el a magyar gazdaság. Idén a beruházások mélyrepülését valamennyire ellensúlyozza, hogy élénkül a fogyasztás. A reálkeresetek ugyanis 7,5-8 százalékkal ugranak meg. Számos egyéb tényező is támogatja a fogyasztás élénkülését: az alacsonyabb személyi jövedelemadó, a kisebb kamat, a tavalyi adósmentés.
Az idei mérsékelt növekedési környezetben igen jók maradnak az egyensúlyi mutatók, a külkereskedelmi és a folyó mérleg nagy többlete azonban arra utal, hogy kereslethiány van a gazdaságban, s az ország lényegében hitelezői pozícióban van, ahelyett hogy tőkét vonna be. A túlságosan alacsony, a háromszázalékos célnál jóval alacsonyabb sem ösztönzi a növekedést. A költségvetési hiány a arányában két százalék alá is eshet idén, kérdés, szükség van-e erre, mert közben a humánszférában éppen azok a fejlesztések maradnak el, amelyek a növekedést serkenthetnék hosszabb távon.
Jövőre három százalék körüli növekedés és tízszázalékos beruházási növekmény várható, attól függően, hogyan zárul az uniós vizsgálat az EU-alapok felhasználásáról. Ha esetleg felfüggesztik a pénzek folyósítását, akkor jóval szerényebb ütemre válthat a gazdaság. A 2018-as választásokra tekintettel 2017-ben 2,6 százalékos deficit keletkezhet a büdzsében. A ugyan öt százalék körüli, de ha a közmunkások nyolcvan százalékát – húsz százalék egy idő után el tud helyezkedni – és a külföldre ingázók számát is beszámítjuk, akkor a valóságos ráta 9,4 százalékos.