Nem listázzák a külföldi dolgozókat

Nem kell külön nyilvántartást vezetniük a brit vállalatoknak a náluk dolgozó külföldiekről – jelentette ki különböző fórumokon több miniszter is az elmúlt két napban. A megszólalásokat az tette szükségessé, hogy a belügyminiszter, Amber Rudd, a múlt héten úgy fogalmazott: a vállalatoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy „mekkora a nemzetközi arány” az alkalmazottaik között. Rudd azt is hozzátette: biztosítani kell, hogy a bevándorló dolgozók ne végezzenek olyan munkát, amelyet a britek is el tudnának látni. Szavai nagy felháborodást váltottak ki nemcsak odahaza, hanem egyes uniós országokban is, az olasz és a spanyol sajtóban rasszizmussal, idegengyűlölettel vádolták a brit belügyminisztert.
„Teljesen kizárt, hogy felkérjük a vállalatokat külföldi alkalmazottaik listázására, illetve arra, hogy közzétegyék a nevüket, vagy bármilyen módon közöljék, hányan vannak ilyenek – mondta a BBC-nek Michael Fallon védelmi miniszter, és nagyjából hasonlóan nyilatkozott más orgánumoknak a kormány több tagja is. Konzultálni azonban fogunk a vállalatokkal – tette hozzá a miniszter –, miként ösztönözheti őket a kormány arra, hogy először britek között nézzenek szét, mielőtt olcsóbb munkaerőt importálnak.”
A vállalatoknak azonban most lehet, hogy nem ez a legfontosabb: a brit kereskedelmi kamara (BCC) legfrissebb, hétezer vállalat körében elvégzett negyedéves felmérése szerint négyéves mélypontra süllyedt az üzleti beruházási szándék, miközben a korábbinál többen készülnek áremelésre, miután a font esése nagyon megdrágítja az alapanyagokat. A gyengébb hazai fizetőeszköz ugyan jó az exportőröknek, de a brit gazdaság gerincét adó szolgáltató szektorban már érezhető a lassulás – derül ki a BCC felméréséből.
Pesszimistán látják a helyzetet a pénzügyi vezetők is. A Deloitte 124 nagyvállalat pénzügyi igazgatóját kérdezte meg szeptember második felében a beruházási kiadásokkal és az alkalmazottak felvételével kapcsolatos terveikről. A válaszadók 40 százaléka készül a beruházások visszafogására, 46 százalékuk pedig a létszámbővítés lassítására – igaz, közvetlenül a Brexit-szavazás után még 58, illetve 66 százalék volt ez az arány, de negyedév alatt ez nem sok javulás szakértők szerint.

Sok lesz a vám

Komoly vámterhekkel járhat, ha az Egyesült Királyság úgy lép ki az Európai Unióból, hogy még nincs vele kereskedelmi megállapodása –figyelmeztetett a brit kiskereskedelmi szövetség (BRC). Ha az unióval folyó kereskedelemre a Világkereskedelmi szervezet (WTO) általános szabályrendszere lép érvénybe, akkor a BRC számításai szerint például a hústermékekre 27 százalékos, a ruhákra és cipőkre 11–16 százalékos vámok rakódhatnak a jelenlegi zéró helyett.