A magyar háztartások fele lényegében teljesen vagyontalan, kis értékű, nem mobilizálható lakása és némi készpénze, bankbetétje van csak – derült ki a Tárki Társadalmi Riportjának 2016-os kiadványából. A másik 40-45 százalék vagyoni helyzete viszont megfelel a globális középréteg szintjének, amelynek vagyonát – vásárlóerő-paritáson számolva – 7 és 70 millió forint közé teszik. Ők már értékesebb ingatlannal, megtakarításokkal, kisebb vállalkozói vagyonnal is rendelkeznek. Körülbelül 5 százalékra tehető a 70 millió forint feletti vagyonnal rendelkezők köre. A 300 millió forint feletti sávba a Tárki 10-11 ezer háztartást sorol, miközben 3 milliárd forint feletti vagyonnal már csak 150-200 család rendelkezik.
Nemzetközi összehasonlításban vegyes a kép. A Credit Suisse tavalyi tanulmánya szerint Magyarországon az egy felnőttre jutó vagyon 31 ezer dollárra (mintegy 9 millió forint) rúgott 2015-ben. Ez a háztartási vagyon messze elmarad például az Ausztriában mérttől (196 ezer dollár), kevesebb a legszegényebb nyugat-európai országban, Portugáliában (74 ezer dollár) mértnél. Elmarad Szlovéniától (56 ezer dollár) és Csehországtól, de magasabb, mint Lengyelországban (24,4 ezer dollár) és Szlovákiában (24 ezer dollár), illetve lényegesen meghaladja a román (13 295 dollár) és a szerb (6585 dollár) értéket. A Credit Suisse elemzői szerint a globális középosztályba Nyugat-Európában és az angolszász országokban a lakosság 60-70 százaléka tartozik, a visegrádi négyek országaiban ez 25-35 százalék, hazánkban pedig 45 százalék.
A Tárki kutatói szerint a háztartási vagyon mértéke globálisan jól követi az egyes országok gazdagságát hagyományosan mérő GDP-adatokat, de robusztusabb annál. Magyarország esetében például igaz, hogy gazdasági leszakadásunk következtében a GDP tekintetében 2015-re a szlovákok és a lengyelek megelőztek bennünket, de a háztartási vagyon nagyságát tekintve még mindig jobban állunk, mint ők. Ám a háztartási vagyon nemzetközi összehasonlításban viszonylag magas szintje Magyarországon elsősorban a lakástulajdon magas arányából adódik, ami kevésbé mobilizálható vagyont jelent.
A magyar háztartásoknak ugyanis kiemelkedően nagy aránya (a megkérdezettek 95 százalék) lakik saját tulajdonú ingatlanban. Az összes magyar tulajdonos háztartásra (3,9 millió) vetítve a lakosság lakóingatlan-vagyonát 48 ezer milliárd forintra becsüli a Tárki. Ehhez képest eltörpül a magyarok 8,6 ezer milliárdra becsült pénzügyi vagyona, illetve az 1,4 ezer milliárdra taksált vállalkozói vagyon. A lakóingatlanon felül csupán 8,4 százalék (mintegy 345 ezer háztartás) rendelkezik egyéb ingatlanvagyonnal, összesen 4,7 ezer milliárd forint értékben.
A háztartások vagyoni helyzetének másik fontos összetevője a gépjármű: céges vagy saját személygépkocsit a háztartások 54 százaléka használ, ezek átlagos értéke 481 ezer forint. Utóbbi alacsony érték az autóállomány elöregedésével magyarázható: tavaly a KSH szerint 13,7 év volt a személygépkocsik átlagos életkora Magyarországon. A háztartások mindössze 3 százaléka számolt be egyéb ingóvagyonról, például nagy értékű járműről, ékszerről, vagyontárgyról.
