Az eladósodás nélküli növekedés az ország erénye
Annak ellenére, hogy Magyarország a tavalyi 63. helyről a 69.-re esett a Világgazdaság Fórum (WEF) csaknem 140 országot összesítő versenyképességi listáján, vannak olyan részterületei a gazdaságnak, ahol fejlődést értünk el az elmúlt években.
A Kopint-Tárki, a WEF magyarországi együttműködő partnere elemzésében azt emelte ki, hogy a lakosság GDP-arányos megtakarításai magasak, ami szintén kedvező az egyensúlyi helyzetünket tekintve, hiszen a növekedés nem jár együtt eladósodással. A lakosság pénzügyi vagyona 16 ezermilliárd forinttal nőtt kicsivel több mint öt év alatt, amiben a hitelek visszafizetése mellett a megtakarítások növekedése is szerepet játszott.
A makrokörnyezetet szintén javította, hogy az infláció az elmúlt években alacsony maradt, és az árak idei év végén, illetve jövőre várható növekedése után sem lesz magas a pénzromlás üteme, 2 százalék körül stabilizálódhat. A Kopint-Tárki megemlíti, hogy a GDP-arányos 75 százalék körüli államadósság globális összehasonlításban nem mondható túl jónak, azonban számos fejlett országban ennél jóval magasabb szint mellett működik a gazdaság, így összességében az államadósság csökkenése pozitívan hat versenyképességünkre.
A makrogazdasági helyzet mellett jobban teljesítünk a termékpiaci hatékonyságban is. A tavalyi 72. helyről ebben a pillérben az 59.-re javult Magyarország. Ezt annak köszönhetjük, hogy könnyű vállalatot, vállalkozást indítani az országban, és a gazdaság nagyon nyitott, így integrálódott a globális értékláncokba.
Persze a makrogazdasági helyzetben is lenne még tere a javulásnak, ehhez a mostaninál magasabb potenciális növekedés elérésére lenne szükség. Ha a kormány elkötelezett marad a gazdaság egyensúlyi pozíciójának megőrzésére – alacsony hiány, leszorított infláció, csökkenő adósság biztosítása –, akkor a makrogazdasági stabilitás tovább javulhat a következő években.
Cikksorozat a versenyképességről
A Világgazdaság cikksorozatot indított, amelyben megvizsgáljuk Magyarország versenyképességének gyenge pontjait, és bemutatjuk, hogy miben teljesítünk jól világviszonylatban és régiós összevetésben. Bemutatjuk, hogyan teljesít a magyar gazdaság, és milyen lépésekkel kerülhetne előrébb a versenyképességi ranglistán. Első cikkünkben az oktatás és az egészségügy helyzetét (VG, október 28.), második cikkünkben pedig az intézményi környezetet és a korrupciót (VG, november 4.) mutattuk be mint versenyképességi tényezőket. Mindezzel, reméljük, hozzájárulunk a versenyképesség javítására vonatkozó cél eléréséhez.
