Barátságos arcot kérünk!

Célzottabb és rövidebb ellenőrzések, az adózók jogkövető magatartását segítő eljárások és a hatóságnál rendelkezésre álló adatok jobb felhasználása jellemezheti az adóhatóság munkáját a jövőben – az új Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ebből a szempontból inkább a hatékonyabb és a felkészültebb jelzőkkel írható le, mint a barátságosabbal. A hivatalt már bő tíz éve is meg kívánta szerettetni az akkori vezetés, ám – úgy látszik – az I Love APEH feliratú pólók legyártása nem hozott ebben eredményt. A vezetői akarat mellett ugyanis idő kell ahhoz, hogy valóban meg is változzanak az eljárások, és az adózók új szemléletű hatósággal találják szembe magukat.

Kedvező például, hogy az állam jutalmazza a jogkövető adózói magatartást, és hátrányos megkülönböztetésben részesíti a szabályokat be nem tartókat, ám egyelőre nem áll arányban egymással a jónak és rossznak minősített társaságok aránya. Közel 200 ezer megbízható adózó mellé az új besorolás alapján végre az eddigi hatszáz helyett 36 ezer kockázatos társul, és ez talán már közelít ahhoz, amit a közteherviselési közállapotokról általában gondolnánk – hangsúlyozza Heinczinger Róbert. Az EY partnere szerint érdekes helyzetet teremt, hogy a megbízható adózóknál garantált rövidebb ellenőrzési határidő gyakorta csak elméleti korlátot jelent. A megbízhatónak minősített adózóknál nemcsak a kisebb bírságtételek, hanem az ellenőrzési határidő rövidülése is olyan előny például, amely miatt a cégeknek érdemes lehet megszerezni a jó bizonyítványt. A törvény szerint ugyanis a jónak minősített cégeknél 180 nap alatt le kell zárni az ellenőrzést – ami az érintett társaságok számára igencsak kedvező hír. Extrém, de nem egyedülálló példaként az EY partnere egy három és fél évig elhúzódó vizsgálatot említett, hangsúlyozva: nem egyedi eset, hogy a revizor érkezése után maradt néhány hétig, majd túlterheltsége miatt máshol dolgozott pár héten át, aztán újra visszajött, és újra eltűnt. Az ellenőrzési kapacitások végesek, az eljárások bonyolultak, a kapcsolódó vizsgálatok időbe telnek, és az még tovább hátráltatja az ügy lezárását, ha külföldi hatóságoktól is be kell szerezni adatokat. Ezért a megbízható adózóknak ígért 180 napos ellenőrzési határidő jobb tervezést igényelne. Gyakori, hogy a 180 napos ellenőrzés megkezdése előtt az adóhivatal más eljárásokat végez, adategyeztetést kezd, iratokba tekint be, és csak akkor kezdi meg az ellenőrzést, amikor már tudja: tényleg képes lezárni azt a megadott határidőn belül. A megbízható adózó viszont így nem foglalkozik kevesebbet a revizorral, nem kapja meg a neki valóban járó kedvezményt.

Remélhető azonban, hogy ez is változik a jövőben, miután a NAV új ellenőrzési módszereket kíván kidolgozni. Ahogyan Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyi államtitkára, a szervezet vezetője fogalmazott egy korábbi konferencián: a hatóság nem golyószóróval lövöldöz az ellenőrzések során, most a mesterlövészek jönnek. A hivatal eddig is alkalmazott kockázatelemzést akkor, amikor kiválasztotta, mely társaságot vizsgálja meg: itt az érintett adótömeg nagyságától kezdve a cég korábbi viselkedésén és a szektor fertőzöttségén át sok szempontot mérlegelnek. Csakhogy amikor a revizor kiment a céghez, valójában nem tudta, mit keres: szúrópróbaszerűen kezdett ellenőrizni, és vagy talált valamit, vagy nem. Ezért aztán volt, hogy igen sokáig keresett.

Ezt változtathatja meg, ha a NAV pontosan tudja, mit keres, és csak­is azt vizsgálja. Ehhez a hivatalnak megfelelően kell használnia a rendelkezésére álló adattömeget: az EKÁER, a pénztárgépek és persze a jövőre már érkező online számlák adataitól kezdve az áfabevallások vagy – akár – a rendes társasági adóbevallás sorain keresztül a bérelszámolási kimutatásokig. Az adatbányászat lehetővé teszi, hogy a hivatal a nála rendelkezésre álló adatok elemzésével kezdje a cég ellenőrzését, és a megfelelő kimutatásokkal felvértezve a gyanús tételek vizsgálatára küldje ki az ellenőrt, akinek így csak a magyarázatra szoruló dolgokkal kell majd foglalkoznia. A jól alkalmazott elemzés például kimutathatja, ha egy cégnél a szektorban és régióban tapasztaltnál nagyobb például a munkavállalói tréningek elszámolt költsége – az ellenőrnek pedig már csak ezeket a számlákat kell megnéznie.

Ugyanakkor szükség van arra is, hogy a felesleges szigorral felhagyjon a hatóság, vagyis ne büntessen akkor, amikor nem csalásról, hanem egyszerű tévedésről van szó. Erre ad lehetőséget a támogató eljárásnak nevezett jogintézmény létrehozása, vagyis annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy a NAV ne bírságoljon egyből, hanem szólítson fel a hiba javítására. Eddig ha valaki elnézte a dolgot, és egy következő havi vagy már az új negyedévre eső fizetési határidejű (vagyis teljesítésű) számlát számolt el, akkor az ellenőrzés szempontjából adott hónapban adóhiánya keletkezett. Az mindegy volt, hogy a következőben meg többlete: jött a bírság kötelezően, aztán a fellebbezés, az adminisztráció. Az új eljárásban viszont fel lehet szólítani az alanyt, hogy javítsa a hibát, így a felesleges köröktől a hatóság is megkíméli magát – és leginkább az adózót.

Még csak az elején járunk egy hosszabb útnak – mondja Heinczinger Róbert, szerinte további intézkedések, jogszabályváltozások és hosszabb idő szükséges ahhoz, hogy a szemléletváltozás a gyakorlatban is megtapasztalhatóvá, kézzelfoghatóvá váljon.

Kiemelve jobb lenne?

Visszasírják a Kiemelt Adózók Igazgatóságát (KAIG) a multinacionális cégek – mondja Heinczinger Róbert. Az EY adópartnere szerint a nagyvállalatokra specializált, a komplex ügyviteli rendszereket és az összetett, határon átnyúló ügyleteket értő, az adott iparágat is kiemelten ismerő adórevizorok hiánya meglátszik az ellenőrzések hatékonyságán is. A KAIG specializált revizorai helyébe több mint két éve a megyei adóhivatalok ellenőrei léptek, akiknek sokszor nehéz feladat átlátni a multinacionális társaságok bonyolult számviteli rendszereit és könyvelési megoldásait. Ennek az adózók örülhetnének is, hiszen kisebb valószínűséggel kapnak izzasztó kérdéseket, ám mégsem őszinte a mosoly: sokszor kell feleslegesen dolgozni és olyan kérdésekre felelni, amelyekre egy az ágazathoz értő szakember eleve tudná a választ.