Elgáncsolhatják a Brexitet

Egy fodrász, egy befektetési startup menedzsere – az ügy szóvivőjeként is fellépő Gina Miller – és néhány társuk fordíthatja meg a Brexitet: az általuk megbízott londoni Mishcon de Reya ügyvédi iroda keresete alapján megindított eljárásban tegnap úgy döntött a londoni felsőbíróság, hogy a brit kormány nem kezdheti meg parlamenti jóváhagyás nélkül az Európai Unióból való kilépést. Az eljárás kezdeményezői szerint a kormány megsértené a törvényhozás szuverenitását, ha egy nem kötelező erejű népszavazás nyomán felülírná az 1972-ben, az Egyesült Királyság uniós csatlakozásakor a parlament által elfogadott törvényt. A felsőbíróság egyetértett ezzel.

A brit kormány álláspontja szerint a folyamat megindítása a miniszterelnök jogkörébe tartozik, a népszavazás után nem kell hozzá külön parlamenti döntés; Theresa May kormányfő néhány hete azt közölte, hogy idén már nem, de 2017 első negyedévének végéig benyújtja a kilépési szándékról szóló értesítést. Onnantól kezdve két éve lenne az EU-nak, illetve az Egyesült Királyságnak a procedúra letárgyalására, így eddig azzal számoltak a gazdasági élet szereplői, hogy legkorábban 2019 tavaszától lehet új helyzet. A felsőbíróság mostani döntése után azonban ez az eddiginél is bizonytalanabbá vált: a kormány ugyan bejelentette, hogy fellebbez a legfelső bírósághoz, de az csak december elején ül össze. Ha a 11 tagú testület helyt ad a fellebbezésnek, akkor lehet esély arra, hogy May március végéig megindítsa a folyamatot, bár az ügyvédi iroda jelezte: az EU-nak küldendő értesítést is meg lehet majd támadni. Ha viszont a legfelső bíróság is úgy látja, hogy nem lehet kihagyni a parlamentet, akkor hónapokig tartó huzavona indulhat meg. A képviselők többsége ugyan korábban a bennmaradás pártján volt – beleértve Mayt is –, de azt nehezen vállalhatják fel, hogy szembemennek egy referendum eredményével. (A konzervatív pártnak 15 fős többsége van az alsóházban, ha ez ügyben leszavazzák, az akár előrehozott választásokhoz is vezethet.) A miniszterelnök most egyelőre azt hangsúlyozta, hogy terv szerint haladnak előre: a kormány dolga, hogy végrehajtsa a brit nép döntését – közölte May szóvivője, Helen Bower –, a parlament szerepe az, hogy elmondja a véleményét.

A piacok mindenesetre örültek annak, hogy egyáltalán felmerült a Brexit elkerülésének lehetősége: a font háromheti csúcsra erősödött a dollárral szemben, a brit bankok részvényeinek árfolyama pedig megugrott a hírre (a pénzintézetek rosszul járnának a kilépéssel, hiszen London elveszíthetné európai központi szerepét). Az első reakciók után azonban sok szereplő, illetve elemző kezdte inkább azt hangsúlyozni, hogy ezzel csak meghosszabbodik a bizonytalanság időszaka, tovább nehezítve a tervezési lehetőségeket, különösen ami a beruházásokat illeti.

A brit gazdaság kilátásairól a népszavazás után sötét képet festő Bank of England (BoE) egyelőre nem annyira a beruházások, mint az infláció miatt aggódik. A monetáris tanács tegnap a várakozásoknak megfelelően nem nyúlt az augusztusban történelmi mélypontra, 0,25 százalékra csökkentett alapkamathoz, és jelezte, hogy ez nem is áll szándékában. Az inflációs jelentésben ugyanakkor radikálisan felfelé módosította a 2017-re szóló prognózisát, elsősorban a font gyengülése miatt: eszerint jövőre 2,7 százalék lehet az infláció a korábban várt 2 százalék helyett. A kormány által a jegybank elé kitűzött 2 százalékos célszámot 2020-ig nem fogják elérni.

Azt viszont lényegében beismerte az új prognózisban a jegybank, hogy túl pesszimista volt, amikor a referendum után recessziós veszélyre figyelmeztetett: most az augusztusban jelzett 0,8 százalékról 1,4 százalékra emelte a 2017-es növekedésre szóló prognózisát. A 2018-ast viszont 1,8 százalékról 1,5-re vitték lejjebb – mint a BBC gazdasági szerkesztője, Kamal Ahmed rámutatott, ez azt jelenti, hogy a brit GDP 2018 végén 2,5 százalékkal lesz kisebb annál, mint amit a referendum előtt várt a jegybank.