Félszázalékos infláció az eurózónában
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz előzetes adattal megegyezően második nekifutásra is 0,5 százalékos októberi év/éves inflációs ütemet mutatott ki a szeptemberi 0,4 százalék után az eurózónában és az Európai Unióban az Eurostat, csakhogy a múlt hónap végi gyorsjelentés és a végleges adat közzététele között az Egyesült Államok elnököt választott Donald Trump személyében, és a piacokat is meglepő eredmény miatt a befektetők új pozíciókat vesznek fel.
Az energia- és élelmiszerárakkal szűrt maginfláció szintén alacsony, mindössze 0,8 százalékos lett: ezt a tempót tartja harmadik hónapja, tavaly októberben még 1,1 százalékos volt az ütem. A bizonytalan maginflációs kilátások miatt inkább aggódó hangon nyilatkozott a minap Vítor Constancio, az Európai Központi Bank (EKB) alelnöke, aki attól is tart, hogy a terjedő kereskedelmi protekcionizmus miatt az amerikai gazdaság esetleges élénkülése nem jár majd kellően pozitív hatással a világ más térségeire, így Európára sem. Az elnökválasztás óta azonban az euró három százalékkal gyengült a dollárhoz képest, amit az a várakozás erősített, hogy Donald Trump állami kiadásokkal is finanszírozandó infrastruktúra-fejlesztési programjának inflációgerjesztő hatása miatt emelkedni fognak a kamatok. Az Európai Központi Banknak (EKB) most jól jön az árfolyamváltozás, mert az eurózóna gazdaságának élénkítését szolgáló ultra laza monetáris politikájának célja továbbra is az, hogy az infláció elérje a két százalékot közelítő szintet.
Trump győzelme után megugrottak az állampapír-hozamok is. Az Egyesült Államokban ez az inflációs várakozásokat és a fiskális terjeszkedés tervét tükrözi, Európában azonban – mondják elemzők – inkább korai szigorítással ér fel a változatlanul mérsékelt iramú fellendülés miatt. Ám az európai hozamemelkedés miatt bővül azon államkötvények kínálata, amelyek megfelelnek az EKB szabályainak, így minden nehézség nélkül folytatódhat a havi 80 milliárd euróra rúgó eszközvásárlási program, amelynek jövőjéről fontos döntéseket készül hozni az európai jegybank a december 8-i ülésén (jelenleg „legalább 2017. márciusig” szól a program). Nem mellesleg, újra egyre nagyobb hozamkülönbségek alakulnak ki az eurózónán belül.
Az EKB igazgatóságában a héják közé sorolt Yves Mersch arról beszélt egy csütörtöki konferencián, hogy a nem szokványos módszerek alkalmazását, amilyen hamar csak lehet, meg kell szüntetni, mert a laza monetáris, a lazuló fiskális politika és a Trump által meghirdetett laza szabályozás új pénzügyi válság magvait hintheti el. Mersch úgy látja, hogy a jelenleg 0,5 százalékos infláció csak 2019-ben gyorsul 1,9 százalékra, vagyis akkor éri el az EKB célszámát.
