Szigorúan ellenőrzött számlák

Nem feltétlenül az áfatörvényben találjuk a forgalmi adózást érintő legtöbb, januárban hatályba lépő módosítást – hangsúlyozza Vékási Tamás, az EY partnere. Értelemszerűen a legnagyobb feltűnést a kulcsok csökkentése – pontosabban egyes termékek és szolgáltatások kedvezményes körbe sorolása – kelti. Ám számos más intézkedés is érinti az áfarendszert amellett, hogy januártól 5 százalékra csökken a friss tej, a tojás és a baromfihús áfája, míg 18 százalékra csökken az éttermi szolgáltatás és az internet adóterhe.

A kulcsok csökkentése ugyanúgy az áfacsalásokkal szembeni kormányzati fellépés egyik eszköze, ahogyan a fordított áfa kiterjesztése is – hangsúlyozza Vékási Tamás. Példa ez utóbbira is van a jövő évi változások között – ezúttal a króm- és vanádiumhulladékokra vezet be fordított adózást az ország –, ám ezek az intézkedések csak korlátozottan alkalmasak a visszaélések visszaszorítására. Miközben a kulcsok csökkentése a jelentős költségvetési hatás miatt csak óvatosan alkalmazható, a fordított adózás bevezetését Brüsszel korlátozza erősen – Magyarország több javaslata bukott már el az Európai Unióban. Másrészt ezek az egyes termékköröket érintő intézkedések csak máshová terelik a csalókat, de nem szüntetik meg a visszaélések lehetőségét. Ha csökken az áfa, vagy megjelenik a fordított adózás egy területen, akkor láthatóan visszaesik a külkereskedelmi termékforgalom, viszont azonnal megugrik valahol másutt: így volt ez a gabona vagy a sertéshús esetében is.

A kormányzat ezért adminisztratív eszközökkel is harcol a csalások ellen. Az ismert példa az online pénztárgépek bevezetése, ezek alkalmazását januártól az autószerelők, masszőrök, taxisok, pénzváltók és patyolatok mellett lényegében az étel- és italautomatákra is kiterjesztik (itt egy kötelező adózási felügyeleti egységet kell felszerelni). Ugyanilyen intézkedés volt az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (EKÁER) bevezetése még 2015-ben, ahol jövőre a NAV ellenőrzési tapasztalatai nyomán újabb előírás lép életbe. Az új EKÁER-kötelezettek – nagyjából az áfába vagy az EKÁER-be először bejelentkezők – e szerint az első 180 napban kockázati biztosítékot kötelesek letenni ahhoz, hogy megkapják a „szállítási engedélyt”. Ennek az az oka, hogy több, hirtelen megjelenő cég „felejtett el” végül adót fizetni, miközben a szállításait képes volt a jogszerűség látszatát megőrizve, EKÁER-számmal ellátva lebonyolítani.

Hasonló, a korábbi tapasztalatokon nyugvó szabályváltozás lesz, hogy jövőre a Magyarországra behozott, illetve idehaza értékesített személygépkocsik alvázszámát tételesen be kell majd jelenteni az adóhatóságnak az áfabevallásban – itt is a visszaélések megakadályozása a fő szempont. Ugyanez a célja annak a módosításnak is, amely székhelyszolgáltatóhoz bejelentkező cégek esetében szigorít, és azonnal kockázatos adózónak minősíti a székhelyszolgáltatót igénybe vevő társaságokat, ha az elmúlt években mulasztási bírságot kaptak az ellenőrzés akadályozása címén.

Vékási Tamás szerint a valódi áttörést azonban a tételes számlabejelentés jelenti majd: jövő nyártól ugyanis a százezer forint áfatartalmú számlákat azok kibocsátásakor tételesen jelenteni kell az adóhatóságnak. A jelentés elmulasztása ráadásul óriási, számlánként akár félmilliós bírsággal is járna, vagyis ez igazán erős ösztönző arra, hogy a rendszert mindenki komolyan vegye.

A számlázóprogramok online bekötésének is hívott rendszer technikai részleteiről még keveset tudni, a kormányzati szándékok mindenesetre arra mutatnak, hogy nem a pénztárgépekhez hasonló, folyamatosan jelentő egységet adnak minden számlázó program mellé. Elképzelhető ugyan, hogy csak naponta (vagy időről időre) kell majd „feltölteni” az egyes számlák adattartalmát az idén januárban bevezetett kötelező, úgynevezett adatexport-funkció alapul vételével, de a gondolkodás iránya most inkább egy olyan, az EKÁER-hez hasonló logikára épülő rendszer, amelyben az egyes számlatételeket át tudja futtatni egy előzetes ellenőrzésen a NAV. Ebben az esetben tulajdonképpen a számlához egy konfirmációs számot kapna az eladó a hivataltól, amelyet aztán a számlán fel is kellene tüntetnie. A NAV ezzel azonnal értesülne a számlakibocsátásról, a vevő és az eladó személyéről és az áfa összegről is – így egy igazán hatékony fegyvert kapna a visszaélések elleni harcban. Vékási Tamás azonban hozzáteszi: egy ilyen rendszer bevezetése jelentős többletfeladatok elé fogja állítani az adózókat. Figyelemmel kell lenni a szükséges fejlesztési és tesztelési időigényre is – nemcsak a cégeknél, hanem a NAV oldalán is. Emiatt szerinte a jövő júliusi éles bevezetés – ebben a formában – nem tűnik reálisnak jelenleg.