Hosszabb szünetet tarthat idén az EKB

A globális pénzügyi válság óta nem látott mértékben, éves összevetésben 2,2 százalékkal bővült tavaly novemberben az eurózónában a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelezés – derül ki ki az Európai Központi Bank (EKB) legfrissebb adataiból. Ilyen mértékben utoljára 2009 közepén emelkedett a tempó, de a háztartások hitelezése is 2011 közepe óta a legerőteljesebben, 1,9 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban.

A fellendülést bőven megmagyarázza, hogy a vállalati hitelköltségek, illetve a lakossági jelzálogkamatok is 2 százalék alatt vannak az EKB összesítése szerint, hála az évek óta tartó ultralaza monetáris politikának. Az EKB korábban extrémnek számító eszközei, köztük a negatív betéti kamat, illetve a bankok ingyenes forráshoz juttatása, lassan érvényesítik hatásukat a gazdaságban – értenek egyet általában az elemzők. A valamivel 2 százalék alatti inflációról szóló jegybanki célszám ugyan még nem látszik elérhetőnek belátható időn belül, de a fontos inflációs barométernek tekintett mutató gyorsulást vetít előre: az M3 pénzmennyiség 4,8 százalékkal nőtt novemberben, szemben az októberi 4,4 százalékkal.

A legfrissebb prognózis szerint az EKB idén 1,7 százalékos GDP-növekedésre számít az eurózónában, ehhez azonban az is kellett, hogy a december 8-i ülésen ez év végéig meghosszabbítsák a mennyiségi lazítást, azaz a kötvényvásárlási programot. Ha ennek hatása továbbra is érvényesül, például a hitelezés bővülésében, akkor a közeljövőben aligha változtat a monetáris kondíciókon a Mario Draghi vezette jegybank. Idén azonban szokatlanul sok politikai eredetű bizonytalansági tényezővel kell számolni magán az eurózónán belül is. Három meghatározó országban, Hollandiában, Franciaországban és Németországban biztosan lesznek választások, és lehet, hogy Olaszországban is előbbre kell hozni a különben 2018-ban esedékes voksolást. Az EKB monetáris politikája ezek közül Németországban lehet akár kampánytéma is, nemcsak az euroszkeptikus AfD párt erősödése miatt, hanem azért is, mert sok német a közös jegybankot teszi felelőssé megtakarításai alacsony hozamáért, illetve az ingatlanárak emelkedéséért.
Ha minden jól megy, akkor szeptemberig nem fogjuk érdemben megvitatni a következő monetáris politikai lépést – mondta egy névtelenséget kérő EKB-illetékes a Reutersnak –, de semmi sincs kizárva.

A jegybank kész újra beavatkozni a folyamatokba, ha a növekedés érezhetően lelassul az eurózónában, akár az ottani választások, akár az USA új adminisztrációjának lépései miatt – erősítették meg többen is a hírügynökségnek. Az EKB ugyan már nagyrészt ellőtte a puskaporát, és most már végre a kormányoknak kellene tenniük valamit a fellendülésért – ahogy azt Draghi évek óta folyamatosan sürgeti –, de azért még a jegybanknak is maradtak lehetőségei. Szükség esetén újra módosítani lehet a kötvényvásárlási program keretén (amit áprilistól havi 20 milliárddal 60 milliárd euróra szűkítenek).

A decemberben elfogadott elveknek megfelelően a vásárlási feltételeken is lehet változtatni, például azon, hogy egy-egy ország papírjait milyen arányban veheti meg az EKB – adott esetben ezzel a nagyon eladósodott országokon, például Olaszországon is segíthetnek. Végszükség esetén az is elképzelhető – vélik a szakértők –, hogy az EKB banki kötvényeket is vásárol (finanszírozási fedezetként már ma is elfogadja ezeket), vagy minimális mértékben akár részvényeket is beemel a programba.